„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből

rendelet érvényteleníti. Ezek helyett az érdekeltek közül A) azok, kik a IV. évfo­lyamot rendesen bevégezték, egy zárthelyi tanítási tervezetet készítenek (magyar ny., tört., földr., v. alkotmánytanból) és ennek alapján tanítanak. Az oklevélbe be­vezetendő osztályzatokat a vizsgálóbizottság értekezleten állapítja meg. B) Azok, kik az intézetet az iskolai év befejezése előtt hagyták el, vagy mint katonatanfo­lyam hallgatói márc. 2 l-e után szükségoklevelet kaptak, szabályszerű befejező ké­pesítő vizsgálatot kötelesek tenni. C) kik márc. 21. után nyertek oklevelet és a tanítóképző két utolsó évfolyamát katonai tanfolyamon végezték, póttanfolyam végzésére köteleztetnek. D) Érettségi különbözet alapján vizsgázottak oklevelei­nek kiadhatása tárgyában a Vkm. kérvény alapján egyénenként intézkedik. A másik fontos rendelet a 103265/1919. számú, amely a proletárdiktatúra után beállott rendszerváltozással kapcsolatban szükséges intézkedések megtételével foglalkozik. — Intézkedik a proletárdiktatúra alatt tett kinevezések, alkalmazások, beosztások, kiküldetések vagy egyéb megbízatások dolgával. — További intézke­désig szabadságoltatnak, kik vezetői állást vagy oly megbízásokat vállaltak, ame­lyek a proletárdiktatúra tényleges támogatásának és szolgálatának ismérveit tüntetik fel. — A tantestület előtti önigazolásnak kívánván helyet engedni elrende­li, hogy minden állami intézet tanári testülete válasszon kebeléből egy négytagú bi­zottságot, mely az igazgató elnökletével nemcsak az alább említettekben vétkes, de az összes tanerőknek 1918. okt. 31-től kezdődőleg magatartását és cselekményeit nemzeti és erkölcsi szempontból vizsgálat alá veszi, hogy a tanári testület megíté­lésére előkészítse azt a kérdést, ki és mennyire részes a proletárdiktatúra előkészí­tésében és annak szolgálatában. A testület által terheltnek talált tanárok további intézkedésig szabadságoltaknak tekintendők. E rendelettel kapcsolatosan az értekezlet megbeszélés tárgyává teszi azt, vajon voltak-e kebelében olyanok, kik vezetői állást vagy oly megbízást vállaltak, mellyel a proletárdiktatúrát ténylegesen támogatták és szolgálták. Elnöklő igazgató az elhangzott vélemények alapján konstatálja, hogy ilyenek a tanári testület kebelében nem voltak! Lechnitzky Gyula kartárs egy Budapesten rendezett előadóképző tanfolyamon részt vett ugyan, és ennek elvégzése után Győrben tanítói átképző tanfolyamot vezetett július 10-től aug. 3-ig, és ezen Szoci­alizmus és kultúra címen előadássorozatot tartott. Saját kijelentése szerint azonban előadásainak agitacionális iránya nem volt, s így a tanári testület őt agitátornak nem mondhatja. A tanári testület előtti önigazolásnak kívánván helyet adni, az ő ügyét a megalakítandó négyes bizottság elé utasítja. 300

Next

/
Thumbnails
Contents