„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből
A tanulók segélyezési ügyeit ismertetve, megállapítja a vezető, hogy az ifjúsági segélyegylet 475 kor. segélyt adott ki, az alapító levelek s általában az értékpapírokba fektetett tőke nem kamatozott. — Nagymérvű segélyben részesültek azonban tanulóink az intézeten kívül, a tanulói segélyek által. Ezt örvendetes tényként konstatálva feltétlenül kívánatosnak látszik azonban, hogy jövőben bármily címen, s bárhonnan nyerjenek segélyt a tanulók, ez a segélyezés az intézet vezetőségének tudomására hozassák. A tanulók nevelési és tanulmányi ügyeinek részletes rajzát adja a vezető. Ismerteti és méltatja azokat a vezető eszméket, melyek ez isk. évben uralkodó gondolatokká váltak; ide vonatkozólag úgy tapasztalta, hogy a tantestület minden egyes tagja igyekezett a tanulókban szilárd erkölcsi meggyőződést meggyökereztetni. E nevelői munka közben nehézségek is támadtak. A tanulók között megalakult bizalmi rendszer általában nem bizonyosodott alkalmas nevelői tényezőnek; a tanári karra itt az a feladat hárul, hogy a legnagyobb szeretettel, de egyúttal valódi pedagógiai fegyelmezéssel érlelje meg a serdülő ifjakat az önkormányzat és önnevelés nehéz munkájára, s itt örvendetes tényként említi meg, hogy a tanulói bizalmi rendszert a napokban éppen a Közoktatásügyi Népbiztosság is megszüntetendőnek rendelte el. [...] A képesítő vizsgálatok eredményeként a vizsgálóbizottság 219 oklevelet adott ki; a vizsgálatot tevők között rendes tanulóink kielégítő eredménnyel vizsgáztak; gyönge volt az eredmény a tanfolyamot végzett katona-tanulóknál, kikkel szemben nem is lehetett a normális viszonyok között végzettek szerinti mértéket alkalmazni; igen kitűntek általános képzettségükkel, fegyelmezett gondolkodásmódjukkal, intelligenciájukkal az érettségi vizsgálat alapján jelentkezettek, kiknél csupán némely gyakorlati tárgybeli előképzettségük hagyott fenn némi kívánni valókat (gyakorlati tanítás, zene, rajz, szlöjd, természettudományi praktikumok). Az itt szerzett tapasztalatok irányzékot a szervezendő és minden tekintetben kívánatosnak látszó póttanfolyamok létesítésére nézve. Ily póttanfolyamok lehetnének időről-időre szervezhetők oly rendes tanulók részére, kik tanulmányaikat az isk. év folyamán hosszabb időre megszakítani voltak kénytelenek. 298