„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Krúdy Gyula: Hogy tört ki a forradalom? (1918 október)

ket és az elméket, amint lángra lobbantotta a postásnőket, telefonoskisasszonyokat, akik bizonyosan nem gondoltak előzőleg arra, hogy ők vacsora-főzés helyett a forradalmat kiáltják ki és beteg gyermekeik orvosságát elfelejtik beadni, kis lakásuk üresen marad, ágyuk hidegen, álmuk hiába keresik őket keringő madárként ez éjszakán: vissza kell menni, rohanni a főpostára, reggelig dolgozni, táviratokat, telefonjelentéseket elfogadni, megcsinálni a forradalom első tényét, elfoglalni a budapesti postát... És a tomboló áradásban senkinek sem jut eszébe, hogy a fejével játszik, a hatalom, ha nem sikerül a terv, vérpaddal fizet. Boldogan, fölesküdve, egy új világ küldötteiként rohantak el az estében. Szegényes ruhájuk az apostolok köntöse. Pedig még nagyon kevesen tudták akkor Pesten, hogy a Pó mellől elindultak a hadseregek hazafelé: hogy Kecskeméten a Kossuth-szoborról kihirdette a köztársaságot egy Szigethy-nevü fiatal ügyvéd. Pest aludni készült. Nyolc órát vertek a tornyok a városban. Ennyit mutatott a nagy villamos óra is a budapesti főpostán, amely e perctől kezdve a Nemzeti Tanács hatalmába került. Krúdy Gyula: Hogy tört ki a forradalom ? In: Mindenki újakra készül. I. kötet Szerkesztette: József Farkas. Bp., 1959. 315-318. p. (Eredetileg: Magyarország, 1918. december 22.) 263