„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Szabó Ervin: Községi nyilvános könyvtár Budapesten (1910)
Szabó Ervin: Községi nyilvános könyvtár Budapesten 1910 [...] Közismert tény, hogy Magyarország városi közművelődési könyvtárak dolgában szinte a kezdet kezdetén áll még. Két-három iparosabb vidéki városban van általános jellegű és közhasználatra szánt városi könyvtár, de egyiknek sincs olyan szervezete és akkora forgalma, hogy a külföldi modern könyvtárakkal össze lehetne mérni. Az ország fővárosa, Budapest, pedig egyáltalán nem tart fönn általános könyvtárat. Pedig Budapest népességének társadalmi rétegződése gyökeresen eltolódott az utolsó évtizedek folyamán. A kiegyezés idejében körülbelül negyedmilliós városban 1890-re már fél millió lelket számláltak és valószínű, hogy az 1910. évi népszámlálás nem fog 800.000-nél kevesebb lakóról beszámolni. 124 Már 1900-ban 25.000-re rúgott az iparban, kereskedelemben és közlekedésben alkalmazott hivatalnokok, körülbelül 160.000-re a bérmunkások száma. Az 1910-i népszámlálás előreláthatólag legalább 40.000 magánhivatalnokot és 240.000 munkást fog találni. A közszolgálatban álló, vagy szabad szellemi foglalkozást űző egyének száma is majd 22.000-et tett ki 1900-ban; most bizonyára 30.000-nél jóval több él Budapesten, köztük 8-10.000 tanár és tanító. A budapesti iskolákban az 1896/7. tanévben 96.000 tanuló volt; 1905/6-ban 135.000; ma bizonyára legalább 150.000, köztük talán 10.000 főiskolai hallgató. Ha ezekhez hozzávesszük az önálló keresetet nem űző nőket: legalább 600.000-re kell tennünk már ma azoknak a számát, akik Budapesten közkönyvtár olvasóiként számba jöhetnek. Hogyan gondoskodik a főváros közönsége ezeknek a tömegeknek művelődési szükségleteiről? Iskolai oktatásukról elég jól. Míg 1896/7-ben 355 tanintézet működött Budapesten és a tanszemélyzet 3.800 tagot számlált, addig tíz évvel később, az 1905/6-ik tanévben 527 iskolát és 5.600 tanítót találunk. Maga a község 124 Az 1910. évi népszámlálás szerint a főváros lakossága 880 ezer fő volt. A népességszám és a foglalkozási megoszlás alakulására Id. a függelék statisztikai tábláit. 250
