„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István tanácsnok előterjesztése a székesfőváros közoktatási intézményeinek fejlesztése ügyében (1902)

ségtelen. Ezzel karöltve jár minden esetre az az eredmény is, hogy a székesfőváros tanügyi költségvetése a polgári leányiskolák tételét tekintve, tetemes befektetések­től és nagyobb összegű évi kiadásoktól is megkíméltetnék. De fölvetem azt az esz­mét is, hogy a fiúk számára ipari és kereskedelmi szakoktatással, a leányok részére pedig kézimunka vagy pipere szakmunka-oktatással összekötött felső népiskolá­nak is megvan a talaja székesfővárosunkban. A felső népiskolákat az 1868:XXXVIII. törvény írja elő, s lényeges szervezetében az, hogy a belépő nö­vendékektől a népiskola VI. osztályának elvégzését kívánja s leányok részére 2, fiúk részére meg 3 tanfolyammal bír. így nemcsak, hogy az elemi iskolák V. és VI. osztályaikkal magukra vállalhat­nák a polgári iskolák működésének jó részét, hanem a középiskolák első osztályait sem lepnék el az alsóbb ipari avagy kereskedelmi foglalkozásokra való tanulók. De megoldható volna a 12-15 éves tanköteles gyermekek ismétlő oktatásának kérdése is, amely immár különösen a leánytanköteleseket tekintve, valóban el nem odázha­tó. Hangsúlyozom, hogy a népiskola továbbképző tanfolyamának életbeléptetésé­vel, nem különben a felső népiskolák szervezésével igen sokat haladna a székesfő­város közműveltsége, mert ezen oktatás által alkalmasabb tanuló anyagot nyernének a létező alsó fokú ipari és kereskedelmi szakiskolák, a mellett a kereske­dők és iparosok több ipari és kereskedelmi érzékkel bíró tanuló-ifjakhoz, a divat­árus és varró-hímző műhelyek, üzletek pedig alkalmasabb nő-munkások és alkalmazottakhoz j urnának. [...] Női kereskedelmi tanfolyamok A leánygyermekek szakirányú nevelése a nők életfenntartási szükségleteinek fokozódásával karöltve nagyobb és nagyobb feladatokat ró az illetékes tényezők vállaira. S ha a művelt külföld e fajta viszonyait tekintjük, hasonlóképpen azt lát­juk, hogy az oktatás intézői teljes mértékben adóznak a nők sajátlagos helyzete ál­tal támasztott szükségleteknek, s több az életfenntartás gondjait biztosító pályát nyitnak meg sajátlagos nevelés által a női nemnek. Ily szempontok vezették a szé­kesfővárost is, a mikor egyes polgári leányiskolák igazgatóinak megengedte, hogy a vezetésük alatt álló polgári leányiskolával kapcsolatosan női kereskedelmi tanfo­lyamot szervezzenek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr már múlt évben fel­239

Next

/
Thumbnails
Contents