„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István tanácsnok előterjesztése a székesfőváros közoktatási intézményeinek fejlesztése ügyében (1902)

Ilyen körülmények között a főváros nem elégedhetik meg avval, hogy díszes és gazdagon fölszerelt iskolákat állít, tanítókat alkalmazva s erre a célra évenként hét és fél millió koronát áldoz, hanem arról kell gondoskodnunk, hogy iskoláink működése, az iskolai tanítás és nevelés minél intenzívebb legyen, hogy annak hatása az új nemzedékek erkölcsi értékének, értelmi erejének és gazdasági érzékének emelkedésében mind nagyobb mértékben nyilvánuljon.[...] A polgári iskolai osztályok szaporodásának korlátozása Évről-évre tapasztalható, hogy a székesfőváros polgári fiú- és leányiskolái nem képesek befogadni a tömegesen jelentkező tanulókat, s tetemes áldozatok árán újabb és újabb osztályok felállításával kell segíteni a szükségleten, de ezenfelül az is tapasztalható, hogy rövid időközökben újabb és újabb polgári iskolák létesítésére van utalva a székesfőváros. Ezeknek a körülményeknek oka nem az igazi közoktatási szükséglet, de még a székesfőváros áldozatkészsége sem jelenti az így felmerült látszólagos iskolaszükség gyors kielégítésével a nép közműveltségének intenzív fejlesztését — e körülmények igazi oka abban van, hogy azok a tankötelesek, kik életcéljukra való tekintetből a népiskola V. és VI. osztályaiban folytathatnák eredményesebben tanulmányaikat, minden indokolható nevelési előnyök nélkül lepik el a polgári iskolák I. és II. osztályait, és a legtöbb onnan szegődik tanoncul a kézműipar egyik vagy másik ágára. Pedig be kellene, hogy lássák a szülők is, hogy a polgári iskola I. és II. osztályaival szemben a népiskola V. és VI. osztályainak tantervén nyugvó tanítás közelebb viszi e tanulókat azokhoz a nevelési eredményekhez, melyeket tőlük leendő élethivatásuk akár társadalmi, akár hazafias szempontokból megkívánhat. Az előbb említettek igazolására hivatkozom a fővárosi statisztikai hivatal által legutóbb közzétett adatokra, a melyekből ki lehet számítani, hogy a főváros polgári-fiúiskoláiban a I. osztálybeli tanulók számához viszonyítva a II. osztályba járók száma 81%, a III. osztályba járók száma 66% a IV. osztályba járók száma 54%-ot tesz, a polgári leányiskoláknál az I. osztályba járók számához viszonyítva a II. osztályba járók száma 95%, a III. osztályba járók száma 80%», a IV osztályba járók száma 61%-ot tesz. Ha most hozzávesszük, hogy jelenleg is sok tanuló az elemi iskolák V. és VI. osztályaiból lép a polgári iskola II., illetőleg III. osztályaiba, megál237