„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában (1909)

1906-tól 1908-ig a házbérjövedelem I6V2 millió K-val emelkedett, ellenben keletkezett új szoba 20-22.000, vagyis egy-egy új szobára 800 K házbérjövedelem-emelkedés jut. Minthogy pedig egy-egy szoba bérjövedelmét alig lehet többre venni 300-400 K-nál, az utolsó két év fennmaradó többlete, azaz 8-10 millió K, tisztán házbéremelésből származik. Valóságos iparrá fejlődött ki a bérjövedelem-emelés nemcsak olyformán, hogy a lakásbérek folyton emeltettek, hanem úgy, hogy a nagy bérházak lakásai alakíttattak át aránylag óriási havi és heti béreket fizető kis lakásokká, sőt gyakran az egész ház kiadatott még további kiaknázásra egy-egy főbérlőnek, ki a havi és heti béreket még tovább emelte. Ezáltal egyrészt a 3-4 szobás lakások száma még tovább lecsökkent és áruk még magasabbra emelkedett, míg másrészt bekövetkezett az az eléggé nem sajnálható állapot, hogy az így nyomott szegény népesség helyenkint minden rendet és törvényt megvető kitörésekre és rombolásokra ragadtatta magát. [...] A javasolt intézkedések és határozatok a) A hatósági lakásépítés teljes programmja. A bajok (lakásszükség és drágaság) enyhítésének leghathatósabb és ezért legsürgősebb eszköze: a lakásalkalmatosságok gyors szaporítása. Minthogy a magántevékenység nem tart lépést az égető szükséglettel, minthogy annak s különösen a közhasznú építkezési vállalkozásnak buzdításától gyors javulást alig várhatni, nincs más út, mint az, ha a hatóság a mindennemű szükséglettel, másrészt anyagi eszközeivel számolva maga épít lakásokat, mégpedig lehető gyors ütemben. Ezt az intézkedést indokolja a szükség, másrészt a lehetőség. Az előbbit bőven vázoltuk, s csak az utóbbira kell röviden rámutatnunk. A főváros pénzügyeinek rendezése az utóbbi időben nagy mértékben sikerült, s ezért alapos a remény, hogy ez abba a helyzetbe juttatja, hogy nagyobb szabású segítő akcióba is belefoghasson, annyival inkább, mert ezt úgyszólván kockázat nélkül, s a közönségnek a szükséggel szemben számba jövő, nagyobb megterhelése elkerülésével teheti meg. Az építkezési programmunkban foglalt beruházások úgyszólván mind olyanok, amelyek költsége visszatérül a bérekben. Amelyek nem ilyenek, (szükségbarakk, népotthonok, iskolák stb.), azok mint közsegélyezési és kulturális teendők, törvényszerű kötelességeink körébe tartoznak, erkölcsi kamatokban bőven megtérítik 177