„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Nemes Lipót: A kültelki gyermekek élete és jövője (1913)

A gyermekektől beszerzett tolvaj-nyelv főbb szemelvényei: strül a dimó = szaladj mert jön valaki; komáj strül = nézz, nem jön-e valaki?; cink =jön a rendőr; kazsit csórni = vasat lopni; rajzolni vagy greifolni = lopni; drevicsolni = fát lopni; szeibert csórni = irkát lopni; lét csórni = pénzt lopni; csukát csórni = cipőt lopni; döfit csórni = kenyeret lopni; elmakkáztam valamit = eldugtam a lopott holmit; nagyon vas makkám van = jó rejtekhelyem van; ne murálj = ne árulj el; flammos vagy digosz = a spicli, az áruló; risztőlni = osztozkodni a közös szerzeményen; grammoltam sulit = elkerültem az iskolát; jössz simlire? = jössze éjjel csavarogni?; nem melózunk = nem dolgozunk; bunyózd meg = verd meg; vámozd meg = foszd ki; zrikküld meg a szonyát = támadd meg az asszonyt; kaszálj = szúrd meg; húzd le a jakkot = húzd le a kabátját; gámbizzuk meg = dobáljuk meg; zsugázni = kártyázni; hekus = detektív; lógjunk a zgóba = szökjünk a mozgóba; gámbizzuk meg a szmonyit = dobáljuk meg az embert; reibizzük föl a brasztát = gyújtsuk föl a házat; melózzunk szengájt a glacsról = lopjunk szenet a kocsiról; stb. Egyik gyermek szavai: «Azért beszélünk ilyen nyelven, hogy az emberek és a rendőrök meg ne értsenek bennünket.» Felületes szemlélő előtt ez ártatlan dolognak tűnik fel. Pedig ez amellett, hogy a környezetnek a nyelvre való hatását bizonyítja, tanúságot tesz a gyermekek lelki 168