„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Thirring Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai (1896)
városi elöljáróságok előtt évente sok száz ily szerződést kötnek, de ezek még nem merítik ki az előforduló összes eseteket, mert a megbotlott nők közül sokan nem a fővárosi, hanem azon község elöljárósága előtt kötik meg a szerződést, amelyben gyermeküket elhelyezni akarják és ahol őket nem ismeri senki, miért is titkuknak napfényre jutásától tartaniok nem kell. Azon esetek száma, amidőn ily gyermekek az illetékes hatóság tudta nélkül kerülnek vidékre, ma már ritkák, mivel a községi elöljáróságok a törvény teljes szigorával sújtják azon személyeket, kik csecsemőket titokban fogadnak magukhoz. A törvénytelen gyermekeknek kiadása részben a fővárosi elöljáróságok közreműködésével történik, amelyek a dajkaságra jelentkező nőket előjegyzik, s a hatósági orvos által szoptatásra alkalmasnak talált nőknek a gyermeket szabályszerű szerződés kötése mellett átadják. Másként történik a dolog ott, ahol a természetes anya a fővárosi kerületi elöljáróság közbelépését nem akarja. Majdnem minden községnek vannak a fővárosban megbízott asszonyai, nagyobbrészt kofák, kik nekik a gyermekeket megszerzik. Amely asszony kisdedet akar magához venni, az illető kofánál ilyet «rendel». A kofának mindig van tudomása, kik akarnak gyermeket vidékre adni, s így a két fél hamar találkozik. A szerződést ez esetben az illető község jegyzője előtt kötik meg, kinek falujába a gyermek kerül. Sokszor előkelő hölgyek jelennek meg a falu jegyzőjénél, kik gyermekeiket—nevük elhallgatásával — ott elhelyezni akarják. Ilyenkor a jegyző lelkiismeretességétől függ, felveszi-e — a törvény rendelkezéseinek ellenére — a gyermeket. Nem egy úri gyermek kerül így vidékre, s akárhány regény fűződik ezen gyermekekhez. A természetes anya azonban gyakran megszegi a kötött szerződést; napirenden levő dolog, hogy néhány hónap múlva megszűnik a gyermek szoptatásáért járó havi fizetés küldése, s a szegény gyermek vagy az illető táplálóanya terhére esik, vagy igazán «senki gyermekévé» válik. Gyakori eset, hogy a szerződés lejártával az anya nem jelentkezik gyermekéért, az anyának minden nyoma elvész, s végre a gyermek ott nő fel a községben, a hová csecsemőkorában került. Néha előfordul, hogy évek múltán jelentkezik az anya -— ritkábban az apa — gyermekéért, aki ilyenkor csak kényszerítve hagyja el nevelő szüleit, kik őt addig — számos esetben — igazi szülei gyanánt szerették, s kikhez ő is teljes szívből ragaszkodik. Úri községben ma számos felnőtt «pesti gyermek» van, kinek szülőinek nyomára akadni nem lehet. Az ekként vidékre adott gyermekek sorsa nagyon különböző szokott lenni; a mely gyermekek szoptatásra vannak kiadva, azoknak sorsa aránylag jobb. A szop159