„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Tiszti főorvosi jelentés a IX. és a X. kerületi nagyüzemek munkásainak lak-és táplálkozási viszonyairól (1892)

mint a lengyelek. Fö italuk a pálinka; e mellett sok sört és kevés bort fogyasztanak. Munkanapon józanok, csak vasárnap isznak nagyobb mértékben. Általában minden nap egyszer esznek főtt ételt. A gyár területén két kantin van, melyekben gyakori vizsgálataimnál mindig a legjobb élelmiszereket találtam. — E gyár munkásainak száma 800. b) Kőbányai gőztéglagyár-társulat (700 munkással). Pesten; rendesen municipális téglagyárnak nevezik. Ugyanazon viszonyok, mint az a) alatt. Egy kantin van. c) Lechner-féle téglagyár (150 munkással). Munkásai szintén tótok, rutének s kevés olasz. Élelmezésük mint fentebb. A gyár területén kantin nincs, hanem egy közeli korcsmárossal köttetett szerződés, hogy a munkások bizonyos egységi ár mellett jó kosztot kapjanak. És e koszt csakugyan nagyon jó is. Élelmezésük, — mint fentebb. d) Dr. Örley-féle téglagyár 200 munkással, kik tótok, rutének és olaszok. A gyártulajdonos rendeletet adott ki, hogy minden munkásnak egy nap egyszer főtt ételt kell ennie, és erre szigorú felügyeletet is gyakorolnak. Kantin van; élelmezési módjuk — mint fentebb. e) Magyar kerámiai részvénytársaság (100 munkással). E téglagyár munkásai nagyrészt kintlakók; naponként egyszer főtt ételt esznek. Itallal szintén mérsékelten élnek. Kantin nincs. f) Guttman Izsák téglagyára, (a gyárépítésnél levő kőművesek, kubikosok, fuvarosok stb. száma 100.) Ez még épülőfélben van, s rendes gyári munkások alkalmazva még nincsenek. A földmunkáknál szentesi és hódmezővásárhelyi magyar kubikosok vannak, kik a világ minden munkásai közt a legjobban élnek, miután naponként s fejenként többet esznek meg 1V

2 font húsnál; italuk bor s igen kevés pálinka. Kantin van. g) Első Magyar Részvény-Serfőzde (a munkások száma 420). A munkások („sörösök") mind németek (Bajor-Szászországokból s Würtenberg királyságból). Minden nap kétszer esznek húsos főtt ételt. Italuk sok sör, kevés bor. h) Dreher-serfőzde (900 munkással). A sörösök németek, a napszámosok tótok, az alkalmazott gyári cselédség (mintegy 60-80 kocsis és béres) magyar. A tótok itt is úgy élnek, mint a téglagyárakban. A németek és magyarok tápláló kosztban részesülnek. Sok sört, kevés bort s még kevesebb pálinkát isznak. Kantin van. i) Hofhauser téglagyár (40 munkással). Tótok, a fentebbi módon élnek. Italuk pálinka, melyből csak ünnepnapokon fogyasztanak mértéken túl. Kantin nincs. 143