„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)

• Hogy a munkások segélyezése betegség esetében miként történik, azt már fentebb vázoltuk. Hátra maradna tehát még csak annak előadása, miképpen segélyezik a rokkant munkásokat, valamint az elhunyt munkások özvegyeit és árváit. A Dunagőzhajózási Társaság csak hivatalnokait részesíti nyugdíjban egy külön alapból, egyéb alkalmazottjai nyugdíjra igényt nem tarthatnak. Ezen nem nyugdíjképes alkalmazottak özvegyei és árvái segélyezéséről a dunagőzhajózási társasági munkásoknak Bécsben székelő „segélyegyleténél" gondoskodnak. Ez egylet 150 forintig terjedhető segélyösszegeket utalványoz tagoknak, sőt kivételesen nem tagok özvegyeinek és árváinak is. Az egylet vagyona meghaladja a 26.000 forintot. 1885-ben 3850 forintot fordított segélyezésekre. Különben a Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága a nem nyugdíjképesek segélyezéséről sem feledkezik meg. A huzamosabb ideig alkalmazva volt munkások 3 forint 50 krajcárnyi heti „kegydíjban" részesülnek. Ilyen kegydíjat 1887 végén 46 rokkant munkás élvezett. Továbbá a gyárban legalább 10 esztendeig alkalmazott munkás özvegye 3^4 hónapi munkabér kiutalványozásával nyer végkielégítést. A munkások körében újabban mozgalom keletkezett egy munkás-nyugdíj egylet alapítására, melybe az előttünk fekvő felhívás szerint, minden, a hajógyárban alkalmazott munkás köteles lenne belépni. Minden szerzett forint után egy krajcár a nyugdíjalap számára lenne levonandó. A munkásnak munkaképtelenség esetén 15 éves korától 40 éves koráig 6 év után, 31 éves korától 60 éves koráig 4 év után, és 61 éves korán felül 3 év múlva lehet igénye a nyugdíjazásra. Az egylet egész vezetése a munkások által a munkások közül választott igazgatóság kezébe lenne letéve. A munkások meg vannak arról győződve, hogy a Dunagőzhajózási Társaság az alaptőkéhez, valamint az évi járulékokhoz bizonyos összeggel hozzá fog járulni, annál is inkább, miután ezen intézmény által az úh. „végkielégítés" és „kegydíj" fizetése beszüntethető lesz. A munkások műveltségi, erkölcsi és politikai viszonyai A munkások műveltségi állapotáról meglehetősen tiszta képet szerezhetünk a hajógyár munkástörzskönyvéből, amelyben minden munkás törzslapján megtaláljuk az iskolai műveltségre vonatkozó adatokat. Úgy találtuk, hogy az összes munkások 73%-a írni és olvasni tud, mégpedig 100 belföldi munkás között tud írni-olvasni 74, míg 100 külföldi munkás között csak 68. A hazai munkások műveltségi állapota tehát kedvezőbb a külföldieknél. Ami az iskolai műveltséget az egyes munkaágaknál illeti, úgy a legtöbb írni-olvasni tudó munkásokkal az aszta136