„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - A budapesti társaság (1886)

Aki tudj a, hogy minő hatalmas társadalm i tényezőket rej t magában a közel ötödfélszázezer lakosú Budapest főváros 400 tagú képviselőtestülete: csak az tudja megérteni azon horderőt, amellyel e virágzó kör Magyarország értelmi, erkölcsi és anyagi legnagyobb gócpontjának legközelebbi jövőjét illetőleg bír. A magasabb értelmiség és a nagyvonalú előkelő polgárság gyülekezik itt egybe és pendít meg vagy pártfogol nem egy eszmét, amellyel a fölvilagosult hazafiság áldozik a kor kívánalmainak. A kör egyik dísze maga Budapest főváros közszeretetben álló kitűnő polgármestere Kammermayer Károly. Oly férfiú, ki úgy is mint kimagasló közigazgatási szakerő, és mint mintaszerű, fáradhatatlanul, sőt már-már önmagát emésztőleg buzgó, választott feje Magyarország fővárosa önkormányzatának, meg úgy is mint európai műveltségű gentleman egyike a haza jeleseinek. Erdemekben gazdag férfiú az első alpolgármester, Gerlóczy Károly is. Rendkívül sokat köszönhet neki a főváros magyarosodásának ügye. Kada Mihály második alpolgármester szintén jeles törvényhatósági főtisztviselő. Királyi Pál, e veterán képviselő híres előbajnoka a magyar szabadelvüségnek és a főváros egyéb kitűnőségei kölcsönöznek tekintélyt e nagy horderejű körnek. — A társasélet külső mozgalmaira nézve jelentékeny előny, hogy Tisza Kálmán Török Jánosban oly korszerű, képzettségű s műveltségű szakerőt állított a fővárosi állami rendőrség élére. [...] A budapesti pénzvilág tényezői túlnyomólag idegen eredetű elemek, amelyek azonban nemcsak a magyar nemzeti szellemélet világától állanak távol, de távol állanak egyáltalán ma még minden magasabb cultúrától. És ez nemcsak az 1850 óta hihetetlenül felszaporodott és még hihetetlenebbül fölgazdagodott zsidó kereskedőkre, tőkepénzesekre nézve áll, de áll a budapesti „felső tízezer"-nek azon ezer meg ezer német eredetű polgárára nézve is, akik mint nagyobb iparosok, kereskedők, ház- és telektulajdonosok küzdöttek föl magukat a vagyonosság magasabb fokára. Annál örvendetesebb tudomásul venni, hogy a budapesti pénzvilágnak némely kimagasló alakjai már teljesen beleolvadtak a magyar nemzeti közművelődés organismusába és társadalmi befolyásuknál fogva az üzletvilágnak kevésbé culturális tőkepénzes rétegére, valamint a nagykereskedői, nagyiparos osztályra is mind inkább nemzeties érdekű vonzerőt gyakorolnak. A budapesti pénzvilág élén vagyoni tekintetben mindenesetre a Wodiáner család, és különösen ennek a báró Wodiáner Albert által képviselt főúri ága áll. 102