Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
TÖLTÉSI IMRE: AZ ORSZÁGOS HONISMERETI MOZGALOM 1970 őszén zajlott le az a jubileumi konferencia, amelyet a honismereti mozgalom országos kibontakozásának 10. évfordulója alkalmából hívott össze a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet — vagyis azok az országos szervek, mozgalmak, amelyek a honismereti tevékenység elindulását, általános kibontakozását a múltban segítették, és amelyek a jövőben is a legtöbbet tehetik továbbfejlesztése érdekében. A tanácskozáson a felsorolt szervek központi és területi képviselői, a honismereti mozgalom, a helytörténeti tevékenység legkiválóbb művelői és közéletünk sok jeles személyisége vett részt, illetve szólalt fel. A konferencia elméletileg, tartalmában, módszereiben és formájában — néha ellentmondásosan és vitatkozva — összegezte a mozgalom eddigi eredményeit, s nagyjából kijelölte a további feladatokat is. Országos szinten most folyik az elhangzottak értékelése, megvalósítása, a nézet- vagy értelmezési különbségek egyeztetése, a közös cselekvés irányának kijelölése, tehát a végrehajtással kapcsolatos érdemi munka. A konferencia beszámolójának, valamint az elhangzott felszólalásoknak, az írásban eljuttatott hozzászólásoknak szemelvényes közreadása a Honismeret-Helytörténet 1970/2. számában — ez év márciusában - megtörtént, s így a konferencia anyaga a mozgalom egésze számára hozzáférhetővé vált. A mozgalom jellege Az országos honismereti mozgalom annyira kiterebélyesedett, olyan sok ágú, hogy még áttekinteni is nehéz. Jellemzője, hogy meghatározott mederben halad; szervezett, tudatos mozgalom, amely minden esetben valamilyen állami vagy társadalmi szervezet, tömegmozgalom, országos vagy helyi intézményi tevékenységének keretében jelentkezik. A mozgalom lényegében tömegpolitikai és közművelődésügyi jellegű. Szolgálja a szocialista demokratizmus szélesítését, a szocialista nemzeti egység kialakítását; a természet- és társadalomtudományi, valamint az irodalmi-művészeti nevelést, kutatást. így ma már serkentője és szerves része lehet a helyi közéletnek, megvalósítója, kibontakoztatója a helyi közösségek öntevékenységének, a hazafias nevelésnek. 12 89
