Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben

3. Levéltári források. — A levéltári kutatás megkezdésekor a kutató első feladata a levéltárak legfontosabb segédlete, az ún. alapleltár áttanulmányozása. (Minden levéltár alapleltárának egy-egy példánya rendelkezésre áll a Levéltári Igazgatóságnál (Bp. 1. Úri u. 54/56. sz.), és természetesen magukban az egyes levéltárakban is.) Az alapleltár tartalmazza a fondképző szerv nevét, a fondba tartozó iratok tárgyát, évkörét, terjedelmét, rendezettségi leírását, irattári rendszerét, az anyagok kutatási lehetőségét, tehát az iratok legfontosabb jellemzőit — éppen ezért felhasználásuk nélkülözhetetlen a kutató számára. Ugyanígy fontos a fondjegyzék áttekintése is.

Ugyancsak elengedhetetlen követelmény, hogy a helytörténész a kutatás megkezdése előtt konzultáljon az általa átnézendő anyagok referensével, aki ismeri a kezelésében lévő iratokat és hasznos tanácsokkal segítheti a munkát. A levéltárakban való kutatáshoz engedélyre van szükség, mert az iratok jellegüknél, tartalmuknál, fontosságuknál, aktualitásuknál fogva különös védelmet igényelnek.

Az iratok lelőhelyei közül elsőként említjük meg Budapest Főváros Levéltárát, amely a Budapesttel kapcsolatos dokumentumok őrzésére hivatott. Ebben a levéltárban találhatók meg a legfontosabb iratok az életnek szinte minden területéről. Az 1950-ig terjedő időszakból külön figyelmet érdemelnek a nemzeti bizottsági iratok (országos, budapesti, kerületiek); a budapesti Törvényhatósági Bizottság és Elnöki Hivatalának iratai; a polgármesteri iratok és polgármesteri ügyosztályok iratai; a kerületi elöljáróságok iratai (kerületenként). Itt őrzik a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, valamint a különböző hivataloknak (Statisztikai Hivatal stb.) és a Közigazgatási Bizottságnak az anyagait is. Fontos kutatási anyagul szolgálhatnak a közjegyzői iratok (kerületenként, névsor szerint találhatók), a telekkönyvi iratok, Budapest földadó, földmérési és kataszteri iratainak gyűjteménye is. Az 1950 utáni időből kiemeljük Budapest Főváros Tanácsának (1950—1954 között Budapesti Városi Tanács), a Tanács Végrehajtóbizottságának, a Tanács osztályainak és a Végrehajtóbizottság Titkárságának iratait, valamint a kerületi tanácsok iratait. (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy folyamatban van a kerületi tanácsok 1956-ig teijedő iratanyagainak a levéltárba való beszállítása ugyanis a levéltár 15 év után gyűjti be az iratokat.) Az eddig felsorolt iratokon kívül a kutató figyelmébe ajánljuk a különböző ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel- és biztosítási szervek, mezőgazdasági üzemek, Budapest fővárosi közüzemek, közlekedési vállalatok, pénz- és hitelintézetek, gazdasági intézmények, tervezőintézetek és városgazdálkodási vállalatok itt őrzött iratait.

Fontos dokumentumok találhatók a Pest megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban is, ezek azonban csak Budapest egyes kerületeire, illetőleg üzemeire vonatkoznak. A Pest megyei Levéltárban őrzik azoknak a kerületeknek az 1950 előtti iratait, amelyeket csak 1950-ben, Budapest közigazgatási határainak kibővítése következtében csatoltak a fővároshoz. Ezt megelőzően ugyanis ezek önálló városok és községek voltak és a megyéhez tartoztak, anyagaikat tehát a megyei levéltár gyűjtötte. Jelentősnek tartjuk a városi (pl. Újpest, Kispest stb.), illetve községi (pl. Békásmegyer, Mátyásföld stb.) nemzeti bizottsági iratok, a törvényhatósági iratok, városokban a polgármesteri iratok tanulmányozását. Ezeknél a városoknál és községeknél azonban ki kell egészíteni a kutatást az alispáni és a főispáni iratokkal, amelyek értékes adatokat tartalmazhatnak a vizsgált helyre nézve.

83