Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
demográfiai hullámzás hatása, a közigazgatási határok esetleges megváltozásának hatása stb. A helytörténész egyúttal térjen ki - ha módjában van — arra is, hogy a lakosságnak milyen a foglalkozás-, nemek- és életkor szerinti összetétele és hogyan alakultak a tárgyalt időszakban ezek az összetevők. b) A kerület iparosodásának fejlődése. — E téma feldolgozását azokban a kerületekben tartjuk érdemesnek, amelyekben jelentős méretű volt az iparfejlődés, mint pl. a X., XIII. kerületek - tehát semmiképp sem az I., V., vagy VII. kerületekben. A kutatónak fel kell tárnia a régebbi üzemek újjáépítési-, helyreállítási munkálatainak történetét, a termelés megindulását, a fejlődés 25 évét. Részletesen nyomon kell követnie a felszabadulás után épült ipari létesítmények növekedését és termelésük alakulását. Külön térjen ki az üzemek dolgozóinak társadalmi összetételére, s ennek a fejlődéssel összefüggő változásaira. Milyen méretű a más kerületekből, esetleg vidékről való beáramlás? Vizsgálja meg az üzemeknek a kerületre vagy kerületekre gyakorolt területi és kulturális hatását. c) A kerület kereskedelmi hálózatának alakulása. — A kérdéssel foglalkozva össze kell hasonlítanunk az üzletek számszerű alakulását, a felszabadulás előtti, a felszabadulás korabeli és a időszakok viszonylatában. Fokozott figyelmet kell fordítani a koncentrálódásra, tehát a komplex kereskedelmi szolgáltatást nyújtó nagy üzletek, áruházak kialakulására. Az összehasonlítás külön-külön a különböző kereskedelmi ágazatok szerint is elvégzendő. Ne felejtsünk el utalni a szocialista kereskedelem fokozatos kialakulására, s egyúttal foglalkozzunk azzal, vajon hogyan alakult a lakosság vásárlóereje, mert ebből az életszínvonal alakulására is következtethetünk. d) A kerület kulturális fejlődése. — A kutató elsősorban a kerület oktatási intézményeinek számszerű alakulását, a helyi oktatásügy fejlődését tanulmányozza. Vizsgálja meg a tanulók számának és szociális összetételének változásait. A dolgozók iskolái történetének felkutatásával hű képet kapunk a kulturális forradalom helyi eseményeiről és hatásairól. Hasonlóan fontos az iskolán kívüli oktatás figyelemmel kísérése is. Az oktatásügy különböző kérdéseinek feltárásán kívül foglalkozni kell a kerület más kulturális intézményeivel is; a múzeumokkal, könyvtárakkal, színházakkal, mozikkal és a népművelési házakkal stb. Külön gondot kell fordítani a kerület jelesebb egyéniségeire és munkásságuk adat- és dokumentumszerű rögzítésére. Általános megjegyzésként a következőket fűzzük hozzá az említett témákhoz: a tárgyalandó kérdéseket nem szabad a fejlődés általános menetéből kiszakítani, a kölcsönös összefüggésekre külön figyelemmel kell lenni és utalni kell rájuk — pl. az iparosodás hatása a népesség alakulására, vagy a kulturális fejlődés bemutatásánál a művészettörténeti összefüggésekre; a népességszám vizsgálatánál a szociológiai vonatkozásokra stb. A felsorolt átfogó témakörök után áttérünk a szűkebb kutatási területet felölelő témákra, amelyeknek igényes feldolgozása azonban korántsem jelent könnyebb feladatot a kutató számára. 3. A kerület történetének szűkebb időhatárok közötti tanulmányozásánál az 1945—50 közötti időszak történetének kutatását ajánljuk elsősorban a helytörténészek figyelmébe, mert a későbbiekre vonatkozó forrásanyag — amint erre már utaltunk — nehezen hozzáférhető. E témakörben a helytörténésznek — az 1. pontban tárgyaltakhoz hasonlóan — szintén 78
