Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
mozgalom kerületi gócpontjaira (egyes gyárak, munkásotthonok, egyes vendéglők, pártszervezetek, szakszervezetek otthonai stb.) és jelesebb, a kerületből származó vezetőire, — másrészt a munkásmozgalom kerületi fontosabb eseményeire (egyes fontos sztrájkok, tüntetések) vonatkozólag. Ezzel összefüggésben lehet beszélni (mintegy ellenpólusként) a polgárság kerületi szervezeteiről (kaszinók, társaskörök, egyházközségek, szervezetek stb.), mint amelyek a tőkés rendszer talaján állva, végső fokon annak fenntartásához nyújtottak segítséget. e) A kerület kulturális története. Ismertetendők a kerület különböző iskolái: hogyan, mikor és hol jöttek létre, mikor kaptak új épületet, hogyan alakult a kerületben a tanulók száma? - ismertetendők továbbá a kerületben levő kulturális intézmények (múzeum, könyvtár, színház, tudományos irodalmi, kulturális társaságok: hol voltak ezeknek székhelyei? ), — és a fontosabb egyéb kulturális gócpontok: irodalmi-, művész-kávéházak, jelesebb kulturális lapszerkesztőségek. — Végül felsorolandók a kultúrának a kerületben született vagy hosszabb időn át itt lakott jelesebb munkatársai: írók, festők, zenészek, szobrászok, színészek stb. (hol laktak, mettőlmeddig? ), — ismertetendő, hogy a kerület hogyan jelenik meg munkásságukban, regényeikben, képeiken. Bemutatandók végül a kerület jelesebb képzőművészeti emlékei, elsősorban a köztéri szobrok és művészi értékű emléktáblák. f) A kerület története a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején. 10. A kutatás során konkrétan és különös hangsúllyal vizsgálandó történeti részkérdések a következők: a) Összegyűjtendők a városrész térképes ábrázolásai (a Budapest Történeti Múzeum és a Fővárosi Levéltár Térképtárából): ezekből kielemezendők a városrész betelepülésének jellemző fokozatai és irányai, valamint a városrész forgalmi és közműhálózatának kialakulása. b) Vizsgálandók a Kerület ingatlantulaj doni viszonyai (részint a budapesti cím- és lakjegyzék ház- és ingatlanjegyzéki része, részint a telekkönyv alapján), a területen az ingatlanforgalom alakulása (mely útvonalakon, s később milyen jelleggel beépített ingatlanok esetén nagyobb vagy kisebb? ), összeállítandó az ingatlan tulajdonváltozások lehetőleg teljes jegyzéke, ingatlanonként, tekintettel az ingatlantulajdonos foglalkozására is. c) Összegyűjtendők a Kerületben folyt építkezésekre vonatkozó adatok (részint a Statisztikai Havi Füzetek-ből, részint a Fővárosi Tanács Tervtárából) a konkrét beépítés fokának megállapítására (mekkora házakkal építették be a területet és milyen jellegűekkel: középület, egyházi épület, iroda, üzlet, gyár, műhely, raktár stb.? ). Különös figyelemmel kísérendő a Kerület egyes jellegzetesen központi funkciójú negyedeinek, pontjainak kialakulása (igazgatási, kereskedelmi, ipari, egyházi tervek teljes feltárása, jegyzékelése) és elemzése (háztípusok, lakástípusok szerint, tekintettel az előbb említett központi funkciójú negyedekre). Mindez az ingatlantulajdoni viszonyok változásaival összefüggésben is vizsgálandó. — Feldolgozandó és jegyzékelendő a kerületre vonatkozó teljes ismert képanyag, — esetleg megkísérelhető a korabeli képeknek megfelelő mai állapot fényképes rögzítése is: mindennek alapján elemzendők a városrész városképi változásai. d) Vizsgálandók a Kerület demográfiai viszonyai, elsősorban a népszámlálások alapján; vizsgálandó a Kerület néhány jellegzetes őslakos családjának genealógiája. Hangsúlyo-61
