Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
egyrészt az osztályellentétek kiélesedésének, másrészt a város, mint közület vagyoni helyzetének: olyan tényezőknek, amelyek a városfejlődés egész menetét már eddig is és ezután még erőteljesebben befolyásolták. Itt, a várospolitika kapcsán kell kitérni a város helyi sajtójának ismertetésére: társadalmi bázisuk, politikai felfogásuk szerint mutatvg be a főbb lapokat, illetve lapcsoportokat, lehetőleg megkísérelve politikai tudatformáló hatásuk elemzését is. Rámutatva arra a hatásra is, ahogy a városi problémák iránt a falu érdeklődését felkeltették, s ahogy városukat a vidék — Budapestet pedig nemcsak intézményeiben, hanem politikai magatartásában is az ország — politikai központjává igyekeztek tenni. A burzsoá várospolitika ellenpólusának, a városi kereteket már meghaladó hatással kibontakozó munkásmozgalom problémáinak ismertetésével itt nem kívánunk foglalkozni. Kutatásának módszere, tematikája már alaposan kidolgozott, — eredményes voltát várostörténeti vonatkozásban is számos jól felhasználható cikk, tanulmány és monográfia igazolja. A figyelmet itt csupán arra kívánjuk felhívni, hogy a munkásmozgalom kutatását még fokozottabban kellene az adott városhoz - kivált Budapesthez - hozzákötni: jobban hangsúlyozva egyrészt a város munkásosztálya helyzetének kialakulásában a városfejlődésnek az adott központi funkciók megszerzéséig vezető útját, s az ebből a helyi gazdasági és társadalmi fejlődésben előálló konkrét problémákat, — másrészt a helyi burzsoázia várospolitikájának főbb tendenciáit és viszonyát a fejlődés gazdasági alapjaihoz, valamint az így előálló városépítési és szociális szervezési problémákhoz. A munkásosztály számára (amelynek még — ugyancsak a városfejlődés már ismertetett elemeihez kapcsolva — származáshely és nemzetiség szerinti összetételét is fokozottan bemutatandónak érezzük) az osztályelnyomás elsősorban a helyi gazdasági fejlődésnek és nem kis részben a várospolitikának képében jelentkezett, annak megnyilvánulásaiban tudatosult. Mindezeknek a városfejlődéshez való hozzákapcsolása — és a kialakulásban a helyi elemek minél alaposabb bemutatása - egyrészt a városfejlődés képét is jelentős pontokon egészítené ki, másrészt a helyi munkásmozgalomnak tárgyalását ebben az irányban is elmélyíthetné, a munkásmozgalmat a városfejlődés szervesebb részeként is ábrázolhatná. Monográfiánk megírandó utolsó, fő fejezete a városfejlődés kulturális vonalának bemutatása kell, hogy legyen. A város társadalmának bemutatásánál (annak a város gazdasági fejlettségétől való függésére utalva), az élesedő osztályellentétek kialakulása, az osztályharc új fázisa előfeltételeinek létrejötte, — a várospolitika tárgyalásánál pedig, már ennek következményeként, maga a munkásmozgalom formájában szervezett osztályharc áll tárgyalásunk középpontjában. A város kultúrájának bemutatását is úgy kell felépítenünk, hogy az érzékeltesse a kapitalizmusra jellemző megosztott kettős kultúra jelenlétét: az uralkodó osztályok „magas” kultúrájának a tömegek kultúrájától való rohamosan gyorsuló elválását, s az uralkodó osztály igényét a munkáskultúra manipulálására. A polgári fejlődés országos kibontakozásával párhuzamosan terjedő, és a városokban általában elég egyenletesen és egyformán érvényesülő kötelező népoktatást (illetve annak hatékonyságát — a város analfabetizmusát bemutató elemzés után — az adott város kultúrájának további alakulásában) ismét a város sajátos funkcióira felépülő társadalmi, politikai viszonyokkal összefüggésben kell bemutatnunk. 8 57
