Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben

Ennek a bemutatásnak a város fejlődését jellemző minél több és minél sokoldalúbb számszerű adat elemzésével kell történnie: mennyiben volt képes a város gazdasága és társadalma élni a lehetőségekkel, a lehetséges központi funkciók megragadásában; — termelőerőinek és rájuk épülő belső munkamegosztásának milyen tényezői alakították ki azokat a központi funkciókat, amelyek végül is a város helyét az országos területi munkamegosztásban kijelölték és megerősítették?

E vizsgálat végeredményben az országos gazdasági fejlődésnek és az ebbe történő bekapcsolódást lehetővé tevő helyi erőknek azt a dialektikáját kell hogy bemutassa, amely — véleményünk szerint — egy város gazdaságtörténetének fő meghatározója, s amelynek minél alaposabb feltárására a gazdasági alap vizsgálatánál elsősorban kell törekedni.

Ez a vizsgálat szükségképpen jár együtt a város termelőerői fejlődésének feltárásával is, különös tekintettel e fejlődés olyan, feltétlenül bemutatandó részletkérdéseire, mint a város gazdasági fejlődésében a legnagyobb szerepet játszó, központi funkciókat kialakító gazdasági ágazatok (esetleg konkrét üzemek, vállalatok) fejlődése, az ezt elősegítő esetleges fontosabb technikai eljárások említése, sajátos üzletágak ismertetése.

Általában fontos itt a gazdasági fejlődés mindazon elemének hangsúlyozása, amely a város fejlődésében is — kivált társadalmi, de bármilyen más (pl. topográfiai) vonatkozásban is — később meghatározó jelentőségűnek bizonyult. Kész részletszempontokat adni e kérdésekhez nem lehet, hiszen az adott város belső fejlődése a változatok rendkívüli gazdagságát hozza létre. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, hogy mindezen részletproblémák ismertetésének és megoldásának is határozottan egy fő irányba kell mutatnia: bennük elsősorban a város fejlődését befolyásoló elemeket kell hangsúlyozni.

Ebből a szempontból kell bemutatni és megítélni a városban működő üzemek, vállalatok és nem utolsósorban a bankok hatósugarának, üzletkörének kiterjeszkedését a szűkebb vagy tágabb vidékre, az országra, vagy esetleg már a külföld felé is, — az előadásban főleg azokat az elemeket hangsúlyozva, amelyek a város fejlődésére — azaz a termelőerők, a munkásság fejlődésére vagy a városépítés, városkép (pl. egy nagyszabású bankpalota vagy üzletház felépítése révén bekövetkező) alakulására is — valamilyen megfogható hatással, befolyással voltak.

5. Az ily módon feltárt gazdasági alaphoz természetesen kapcsolódnak hozzá monográfiánk következő fejezetei: a városi népességfejlődésnek és a városépítésnek — tágabb értelemben a városiasodásnak — összes kérdései. A Budapest vonatkozásában rendkívül gazdag (és városépítészeti és részben népességfejlődési vonatkozásokban egyes monográfiákban és tanulmányokban kivált szépen kidolgozott) problematikában itt csak a legfőbb összefüggésekre kívánunk rámutatni.

Mindenekelőtt a népesség és gazdaság fejlődésének kézenfekvő kölcsönhatásaira; hogyan alakítják a gazdasági fejlődés igényei korunkban a városi népesség számát és demográfiai összetételét — és az így kialakult viszonyok (elsősorban a munkaerőhelyzet) egy idő után hogyan hatnak vissza a város gazdasági fejlődésének irányára. Ennek során ki kell térni a város és a környékének népessége között kialakult olyan kapcsolatokra is, amelyek a várost egyre inkább környékének munkahelyévé teszik - megvilágítva a kapcsolatok kiterjedését, mértékét is. Különösen fontos a városba irányuló bevándorlás területi forrásainak megállapí-53