Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
A helytörténeti munkában jelentkező igények és szükségletek alapvetően három csoportra oszthatók:- helytörténeti szakkörök létrehozása, illetve fejlesztése, elsősorban a feltételeket biztosítani képes művelődési házakban, s másutt;- helytörténeti kiadványok és publikációk kiadása;- állandó helytörténeti gyűjtemények létrehozása és bemutatása. A népművelés szerves részét képező helytörténeti tevékenység továbbfejlesztése érdekében - a meglevő eredményekre és mozgalmi lendületre támaszkodva - a szervezeti, anyagi és személyi feltételek biztosítását általánossá kell tenni. II. A továbbfejlesztés problémái Alapvető feladatnak tartjuk, hogy a mozgalmi jelleg fenntartásával, a társadalmi öntevékenység erősítésével egyidejűleg a helytörténeti tevékenység tanácsi támogatását biztosítsuk, szakszerűségét és szervezettségét fokozzuk. Folyamatos és állandó munkára van szükség, s ez nem szorítkozhat csak a kutatásra, a feltárt anyagok bemutatására és a kiadványi tevékenységre. A helytörténetnek megfelelő helyet kell kapnia a népművelés és az oktatás különböző ágaiban — elsősorban az ismeretterjesztésben. A kerületekben folyó helytörténeti gyűjtő-, feldolgozó- és írói munka nem áll összhangban az e feladatban érdekelt intézmények kutatási programjaival, s jórészt ennek a következménye, hogy sokszor tudománytalan és téves nézetek jelentkeznek a mozgalmi tevékenységben. Az elmúlt évek kutatásaiban is háttérbe szorultak a szélesebb érdeklődésre számot tartó új és legűjabbkori témák. A megjelent népszerű kiadványok témáikat csak helyi megközelítésben tárgyalták, holott szükség lenne nagyobb áttekintésű, a fővárosi szemléletet erősítő feldolgozásokra is. Várospolitikai szempontból sem örvendetes jelenség a rendszerint alacsony színvonalon mozgó kiadványokban megnyilvánuló erőteljes partikularizmus. Ugyancsak hátrányos, hogy a helytörténet népszerűsítésére, a kutatások publikálására is alig kínálkozik lehetőség. Egy jól szerkesztett időszakos kiadvány — intézményeink szerkesztésében — jó alkalmat szolgáltatna a kutatók és a kutatások irányítására. A helytörténettel kapcsolatos nevelő, ismeretterjesztő tevékenység szervezésében a kerületi népművelési tanácsoknak, a Hazafias Népfront bizottságainak, és a Fővárosi Művelődési Háznak jelentősek a feladatai. Az elmúlt időszakban nem volt kellő mértékben tisztázott fővárosi várostörténeti intézményeink feladata a helytörténeti tevékenység támogatásában. Indokoltnak tartjuk, hogy a mozgalom összefogását, a társadalmi szervek helytörténeti jellegű munkájának koordinálását — fővárosi és kerületi szinten — továbbra is a Hazafias Népfront biztosítsa. A Budapesti Elnökség határozatának értelmében megerősítésre kerülő, illetve újjá alakítandó honismereti és helytörténeti bizottságok lesznek hivatva a helytörténettel kapcsolatos mozgalmi feladatok ellátására. 175
