Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

37. ÁFRA János — NAGY Dezső: A Kispesti Munkásotthon története. Bp. 1969, NPI. 85 1. (Emlékek Budapest múltjából 13.)

A Pestkörnyéki Munkásotthonok Krónikája — sorozatban jelent meg. A kiadvány a századfordulótól a felszabadulásig terjedő időszakot dolgozza föl.

XX. kerület

38. NAGY Dezső: Pesterzsébet és Soroksár. Helyismereti bibliográfia (1865—1965). Összeáll. -----. 1—2. köt. Bp. 1969, Főv. Nyomdaip. V.

I. köt. 1-2891.

II. köt. 290-5901.

A kötetek beosztása: Pesterzsébet története; Soroksár története; sajtó- és nyomdatörténeti adatok; politika és közigazgatás, valamint kultúra. A fejezeteket tartalom-mutató egészíti ki.

39. NAGY Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja. Bp. 1965, Révai ny. 97 1. (Emlékek Budapest múltjából. 8.)

A település történetét, munkásmozgalmát (1892—1950), a helyi munkáskultúrát (1895 — 1944) és a Vasas Művelődési Házat ismerteti.

XXL kerület

40. CSEPEL története. Bp. 1965, Kiad. a Csepel Vas és Fémművek Pártbizottsága. 5001.

A kötet levéltári források és visszaemlékezések alapján készült tanulmány-gyűjtemény. Csepel történetét a vasgyár alapításáig, a Vasmű történetét (Berend T. Iván - Ránki György tanulmánya), A csepeli ipari és kereskedelmi vállalatok (Incze Miklós és Jenei Károly munkája), a csepeli proletariátus harcát és helyzetét (Baksay Zoltán és Drucker Tibor cikkei), és a városrész fejlődését, gazdasági, kulturális életét kíséri nyomon 1956-ig.

41. DRUCKER Tibor: A Csepeli Munkásotthon története. Bp. 1964, Budapest Történeti Múzeum. 91 1. (Emlékek Budapest múltjából. 7.)

Csepel újkori településtörténetét és a helyi munkásmozgalmat írja le. A Munkásotthon alapítását, küzdelmeit szemlélteti. Számos, kevéssé ismert fényképet tartalmaz.

Lásd még: 9.

XXII. kerület

42. TÉTÉNY—PROMONTOR. Budapest XXII. kerületének története. Szerk. Joó Ernő, Tóth Gábor, Tóth Sándor. Kiad. a XXII. kér. Tanács VB Bp. 1970. Révai ny. 365 1.

171