Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

A kötet a XVIII. század elején kialakult Ferencváros történetét tálja elénk. A kerület munkásmozgalmát, iparosodásának kialakulását ábrázolja a felszabadulásig. „A Ferencváros az irodalomban” c. fejezet azokkal az írókkal, költőkkel ismertet meg bennünket, akik műveikben a Ferencvárossal foglalkoztak.

X. kerület

25. SZALAI György: Kőbánya története. Kiad. a X. kér. Tanács VB. Bp. 1970, (Pécsi Szikra ny.) 3811. lót.

A kötet bemutatja a közigazgatási, kommunális viszonyokat, a társadalmi életet; a gazdasági, ipari fejlődést; a polgári korszak haladó törekvéseit; a munkásmozgalmat, valamint Kőbánya felszabadulás utáni történetét 1948-ig bezáróan. A szerző tanulmányát levéltári fonásokra alapozta, gyakran visszaemlékezésekből is merít.

Lásd még: 11.

XI. kerület

A Lágymányos történetéről még nem jelent meg monografikus feldolgozás. Lásd még: 7,11.

XII. kerület

26. (TIZENKETTEDIK) XII. kerület - Hegyvidék — története.

Bp. 1969,1-3. köt.

1. köt. 1-3231.

2. köt. 324-596 1.

3. köt. 2981.

A kerülethez tartozó hegyek, völgyek, utcák, terek, s a hegyaljai lakónegyed, a Virányos, a Zugliget, a Szabadsághegy, a Széchenyi hegy, a Normafa, a Jánoshegy, a Farkasrét, az Irhásárok és a Városmajor történetét, leírását adja. Többek között szó van a céh-ipar, a munkásmozgalom történetéről; tájékoztatást kapunk a kerület iparának, kultúrájának és egészségügyének történetéről. A közéleti személyiségeket is bemutatja, a közlekedési, mezőgazdasági és közigazgatási adatokkal is megismertet. Az üzemek, kórházak, iskolák stb. leírásával zárul a hat részből álló mű.

Lásd még: 7,11.

168