Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. 5. Testületek levéltárai. A Fővárosi Levéltár térképei 1705—1918. (Levéltári leltárak 31.) Kiemelkednek még az anyagból olyan fontos fondok, mint a Közmunkák Tanácsa, a fővárosi közművek, adóhivatalok, egyházi intézmények levéltári anyaga. Ezeket a kartonokon feldolgozott leltárak, jegyzékek és mutatók tárják fel. A Levéltár a kutatást szolgálja, használata engedélyhez kötött. Naponta 9 és 17 óra között lehet jelentkezni a kutatótermi felügyelőnél. A kutatási engedélyt a levéltár vezetője vagy megbízottja adja. 18 éven felül engedélyt kaphat mindenki, aki azt hivatalos kutatói megbízás felmutatásával kéri. Az anyagot helyben lehet használni és az érvényben levő térítési díj fejében másolatot lehet róla megrendelni. Pest megyei Levéltár (V., Városház u. 7.) A budapesti helytörténeti kutató számára nagyon értékes a levéltárnak az egykori peremvárosokat és községeket érintő anyaga. Közülük az öt városi jogú helység többékevésbé rendezett irattárral rendelkezett, ezek anyaga együtt is maradt. A tizennégy község szétszóródott ir?ttiri anyagának összeszedése még a kutatókra vár. A Levéltár fondjegyzéke sokszorosításban megjelent, levéltárak és mutatók a helyszínen találhatók. A használat feltételei ugyanazok, mint a fővárosi levéltárban. Magyar Országos Levéltár (L, Bécsikapu tér 4.) Alapítva 1723-ban. Kísérletet sem tehetünk akár röviden is összefoglalni, hogy mit jelent a kutató történész számára ennek az intézménynek kilenc évszázadot felölelő anyaga. Gyűjtése kezdetben csak az országos főhatóságokra terjeszkedett ki, később birtokába kerültek a megszüntetett hiteles helyek, a nagy családok, az országos testületek és újabban a legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalatok iratai is. Mikrofilmen gyűjti a külföldi levéltárak magyar vonatkozású iratait. Anyaga igen jól feltárt a különböző nyomtatott okmánytárakban, dokumentum-gyűjteményekben, sokszorosított leltárakban stb. Természetesen egyedi darabjainak tízezrei még nem kerültek közlésre. Egy mondatba sűrítve: a kutató történésznek mindig fel kell keresnie az Országos Levéltárat, ha országos jellegű társadalmi jelenségek helyi vonatkozásait keresi (például politikai pártok, társadalmi egyesületek, vasúthálózat, összeírások stb.) A használat feltételei hasonlóak, mint a helyi levéltárakban. 17 129
