Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
legtöbb nagyvállalat ma is használja. A titkos ügyiratkezelés (TŰK) irattári rendszere is ezen az elven épült fel. A levéltárakban a legkisebb tárgyi egységek rendjében elhelyezett vállalati iratanyag, a rendezés után készült leltár alapján, az üzem- és gyártörténet-kutatónak a szükséges tájékoztatást kielégítően megadja. A szerteágazó levéltári forrásanyag ismeretetése után röviden meg kell még emlékeznünk az üzemtörténetírás speciális forrásairól is. E tekintetben igen fontos forrásanyagot jelenthet a régi munkások és vezető állású dolgozók visszaemlékezéseinek összegyűjtése. A visszaemlékezések gyűjtése az üzemekben — több-kevesebb sikerrel — évek óta folyik. A leghelyesebb módszert azok a nagyvállalatok választották, amelyek előre kidolgozott kérdéseket adtak át a kiszemelteknek, majd válaszaikat magnetofonszalagra vették fel. A tapasztalat szerint azonban ezeket a visszaemlékezéseket csak erős kritikával lehet felhasználni. Az üzemtörténetírás természetesen nem nélkülözheti a bibliográfiai, biográfiai és a statisztikai kiadványokat, a különböző gazdasági és pénzügyi kompaszokat, a gyáripar általános történetének feldolgozásait, a vállalati monográfiákat, a hírlapokat, szaklapokat, az üzemi újságokat és a tárgyi emlékek gyűjtését sem. Az üzemtörténetre vonatkozó irodalom kimerítő ismertetése azonban meghaladja e tanulmány kereteit. Az üzem- és gyártörténet kutatása — mint láttuk — rendkívül bonyolult és alapos munkát igényel. A vállalati irattárakban és a levéltárakban rendelkezésre álló forrásanyag az üzemtörténetírás nélkülözhetetlen bázisát képezi. A források összességükben az üzemek életének és működésének sokrétűségét tükrözik. Mivel az egyes források különböző értékű adatokat közvetítenek, azokat gondosan kiválassza, és jelentőségükhöz mérten felhasználja. Függelék: Az Országos Levéltár IV. osztálya a budapesti nagy szocialista vállalatok következő elődvállalatainak az iratanyagát őrzi: Weiss Manfréd konszernvállalatok okmánytára 1891—1956. Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt 1904—1947. Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt 1928—1946. Dunai Repülőgépgyár Rt 1940—1952. Kábelgyár Rt 1926-1946. Első Magyar Kábelgyár Perei és Schacherer Rt 1890—1921. Felten és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt 1901—1951. Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttlewort Magyar Gépgyári Művek Rt 1877—1949. Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt 1887—1949. Ikarus Autókarosszéria és Járműgyár 1916-1950. Óbudai Hajógyár 1897—1946. Danubius Hajó- és Gépgyár 1868—1914. Schlick-Nicholson Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt 1860—1927. Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) 1877—1951. Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt 1882—1950. Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt 1916—1950. 115
