Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
76 hogy talán mához egy évre sem lehetend az új törvények alapján tisztújítást tartani; miután továbbá az ősválasztók legnagyobb része, midőn választási jogát gyakorolta, bizonyára azon nézetben volt, hogy képviselőit és tisztviselőit csakis három évre választja, sőt maguk a képviselők és tisztviselők is azon meggyőződésben foglalták el helyeiket, hogy a közbizalom őket csak három éves korlátozással hívta meg, a beléjük helyezett bizalomnak netáni megszűntével pedig állásuknak további megtartása miáltal sem igazoltatnék: a tisztújításnak 870. évi május havában leendő megtartása nem jelentkezik ugyan sürgős szükségként, de célszerűtlennek sem mondható. Ezeknélfogva tehát egyenesen a t. közgyűlést fogja illetni annak kimondása, vájjon az ősválasztóktól nyert megbízását megszűntnek tekinti-e vagy sem, mert a tiszújításnak megtartása ellen nézetünk szerint sem törvényes, sem célszerűségi akadály nem létezik. Még csak egyre kívántuk a t. tanács és közgyűlés figyelmét irányozni. Ha ugyanis a t. közgyűlés a tisztújításnak f. é. május havában leendő megtartását kimondandónak vélné, úgy annak az egész municipiumra kell kiterjedni, azaz ki kell terjednie mindazon egyénekre is, kik a törvénykezés és igazságszolgáltatás terén működnek. A bírói hatalom gyakorlatáról szóló 1869 : IV. t.-c. 2. és 3. §§-aiban el van ugyan határozva, hogy a bírói hatalom Ő Felsége a király nevében fog gyakoroltatni, s hogy a bírákat a kir. igazságügyminiszter előterjesztése nyomán Ő Felsége nevezi ki. De ezen törvény nem a jelenre, hanem a jövőre szól, s csak azon pillanattól fog életbeléptetni, midőn az ország bírósági szervezete törvény útján szinte megállapíttatván, az egyes törvényszékek életbeléptetvén, ahhoz a tagok ki lesznek nevezve. Mindaddig, míg a törvény foganatba nem vétetik, a jelen törvényes állapot marad érvényben, s így a bírói tisztviselők is annyival inkább tisztújítás alá esnek, mert azok jelenleg is municipális tisztviselők, a házi pénztár által fizettetnek és mert maga az igazságügyminiszter nézetünk szerint egészen helyesen értelmezte és alkalmaztatta a törvényt, midőn Győrben, Debrecenben és Pesten, hol a törvénykezés terén egyes állomások, részint üresedés, részint szaporítás folytán be voltak töltendők, ezeket, dacára annak, hogy a 869: IV. t.-c. már akkor szentesítve is volt, egyenesen a közgyűlés által választatni kívánta. A közgyűlés pedig nem lévén egyéb, mint választási ügyekben az ősválasztók összeségének helyettesítője, természetes, hogy a választási jog mai napon még inkább az ősválasztókat illeti. Ha tehát a tisztújítás oly időszakban hajtatnék végre, midőn a 869 : IV. t.-c. életbeléptetve még nincsen, miként ez f. é. május havára nézve több mint valószínű, úgy nemcsak joga az ősválasztóknak a törvénykezési tisztviselőket is választás útján megújítani, sőt a municipium jogkörének megóvása végett kötelessége is. Kelt Budán, a jogügyi bizottmány 1870. február hó 24-én tartott üléséből: Dr. Ország Sándor s. k., tnk. mint biz. elnök. Andorffy Károly s. k., választm. tag.
