Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
69 mellett, kik hosszú éveket és életük javát hivataloskodásban töltvén, saját vagyonnal nem bírnak, hogy segítség nélkül tisztességesen megélhessenek. Ezt minden egyes esetben megítélni a törvényhatóság joga, de mindenkit különbség nélkül nyugdíjazni kötelessége nem lehet. A 37. §-ra vonatkozólag általános észrevételeink a választandókról és választásokról megfelelnek. A 43. szakasz a) pontjára vonatkozólag utalunk általános észrevételeink 3-ik pontjára, nevezetesen azokra, amiket a törvényhatósági felelősségről elmondottunk. Ugyanazon § b) pontjához a fennebbiek nyomán hozzáadatni kívánnánk, hogy a minisztérium a szabályoktól helybenhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha azok vagy törvényt sértenének vagy a hatóság belügyein túl terjeszkednének, ami természetesen a kölcsönös felvilágosítás céljából felmerülhető értekezést nem zárja ki. A 44. §-hoz adandó volna, hogy a törvényhatóság saját végzéseit is maga hajtja végre. A 46. § a) pontja nagyon szélesen terjed, mi csak oly levelezéseket kívánnánk a közgyűlésnek fentartani, melyek közjogi tartalmúak. Ugyanezen §-nak m) pontja összezavarja a tanács és közgyűlés illetékességét és mint felebbviteli fórumot a közgyűlést beláthatlan teendőkkel halmozza el. Mi itt, valamint általános észrevételeinkben elmondottuk, elégnek tartanánk, hogy oly tárgyak felett, melyek a tanács által elintéztetnek, a közgyűlés elébe hivatkozni, nem a dolog velejére, hanem csupán illetékesség tekintetéből lehessen. Önként értetvén, hogy azon esetben, ha a tanács oly ügynek elintézésébe avatkozott volna, mely a törvény által a közgyűlés elhatározása alá tartatott fenn, nemcsak felelős, hanem határozata is semmis lévén, a közgyűlés hatósága magától előtérbe lép. Az 52. §-ra a napirendre a benyújtások idősora szerint minden tárgy felveendő volna, a közgyűlésnek szabadsága lévén sürgető vagy fontossági indokok tekintetéből egyik vagy másik tárgynak felvételét a napirendsoron kívül is megrendelni. Az 56-ik § a fennebbiek szerint oda módosítandó, hogy a polgármester intézkedései ellen visszaélés vagy hanyagság esetén kívül, mely panaszok nem is az ügyre, hanem a személyre vonatkoznak, a közgyűlés elébe hivatkozás csak illetékesség tekintetéből történhessék. Az 57. §-ban a részletezés mellett utólagosan kimondandó volna, hogy hatósága alá tartoznak mindazon tárgyak, melyek a közgyűlésre fentartva vagy a főpolgármesteri hivatalra bízva nincsenek. A 61. §-t illetőleg hivatkozunk a felelősségről mondottakra. A 69. §-hoz adandó volna, hogy a kerületi kapitányságok a kerületi elüljáróságnak eljárásaikban segédkezet nyújtani tartoznak. A 72. § által a kerületi elüljáróságok ügykezelési rendjének megállapítása a közgyűlésre bízatik, miután ezen elüljáróságokat úgy kell tekinteni, mint a tanács expozituráit, talán célszerűbb lenne, ha az ügykezelési rendet is a tanács állapítaná meg és tudomás, illetőleg helybenhagyás végett terjesztené csak a közgyűlés elébe. Ezek azon észrevételek, melyek mellőzve a szerkezetet az előterjesztett törvényjavaslatra nézve elvben előfordultak, megismerjük, hogy csak töredéke
