Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

65 nem lehet, mert noha a többség szokott határozni és így nem mindenik vétkes, a feleletrevonás a személyek számának sokasága miatt gyűlöletessé válik és a kívánttal épen ellenkező hatást szült; de kiválóan a szónokokat nem lehet csupán szavazásuk miatt, mert ez megszorítása lenne a szólás szabadságának. Ha már aztán az eltiltó leirat ellenére a tanács vagy tisztviselők mégis végre­hajtanák a közgyűlésnek megsemmisített határozatát, felelősök ezek lennének. A tanács úgy a központi kormánynak, mint a közgyűlésnek felelős, csakhogy különböző irányban; a központi kormánynak felelős akkor, ha rendeletéinek végrehajtását megtagadja, azokat kivéve, melyek a törvényhatóság jogkörét csorbítani látszanak; a közigazgatási rendeletekre vonatkozólag halasztást nem szenvedő eseteken kívül egy ízben felvilágosító felírást tehet ugyan, de az ezen felírásra kiadott rendeletet vonakodás nélkül végrehajtani köteles. A közgyűlésnek felelős akkor, ha oly rendeleteket, melyek akár országos sérelmet, akár a törvényhatóság jogkörének csorbítását látszanak tartalmazni, elő nem terjeszt. Ha a közgyűlés illetékes végzéseinek végre­hajtását megtagadja vagy rosszul teljesíti. Ha oly tárgyakban intézkedik, melyek elhatározása törvény által a közgyűlésnek van fentartva. Ha a tiszt­viselők hanyagsága vagy visszaélései ellen benyújtott panaszok tárgyában intézkedik. A tanács tagjai a tanács által tett intézkedésekért személyesen és egyenkint felelősek és ezért, ha a határozat nem egyhangúlag hozatnék, az ellenkezőleg szavazók szavazataikat a jegyzőkönyvbe felvétethetik. A tisztvi­selők felelősek kiki saját eljárásáért, akár hanyagság, akár elkövetett vissza­élés miatt és bárki által, akár a közgyűlés, akár a tanács előtt feleletre von­hatók. Felelősek továbbá a központi kormánynak is, de csak azon esetre, ha egy megsemmisített határozatot akár a közgyűlésnek egyenes meghagyásából, akár a tanács megrendeléséből végrehajtanak, vagy királyi biztos kiküldésének esetében, ha ettől az engedelmességet megtagadják. A tanács vagy a tanács elnöke ellen támasztott felelősségi kérdés esetében a törvényhatóság részéről a vizsgálat a közgyűlés által rendeltetik el, és egy saját köréből kiküldött bizottmány által hajtatik végre. A tisztviselők ellen a vizsgálat a tanácsot, a kereset megrendelése mindenkor a közgyűlést illeti. A minisztérium önálló­­lag rendelkezik. A felelősségi kereset megrendeltetvén, akár a minisztérium, akár a közgyűlés által, ezt akár egy különleg alakítandó fegyelmi bíróság, akár a törvényszék, akár esküdtszék előtt a központi kormány részéről a közvádló, a hatóság részéről pedig a tiszti ügyész érvényesíti; de a bíróságot meghatározni, az eljárást részletezni és a büntetés mértékét megszabni nem ide, hanem a törvénykezési illetőség és rendtartás szervezéséhez tartozik. Azonban meg kell itt jegyeznünk, hogy a törvényhatósági felelősség mellett a miniszteri felelősség eszméjét is tisztázni kell, mert ha a miniszter minden jelentéktelen összekoccanásból, mely közötte és a törvényhatóság között felmerülhet, tárcakérdést csinál, akkor a törvényhatóságok igazságot soha nem találhatnak, az összes érdeknek a vidéki érdek mindig alárendelve lévén és a törvény-Főváros egyesítése. 5

Next

/
Thumbnails
Contents