Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
58 választási jogát a nép visszanyerte. Nem lehet tehát attól tartani, hogy a nép saját érdeke ellen meggondolatlanul élne választási jogával. Ellenben mi történjék akkor, ha már a tisztviselőnek élethossziglan megválasztása alkalmával hibás választást tett akár a nép, akár a képviselőtestület, vagy ha a legszakavatottabb, legtehetségesebb tisztviselő magát elbízva hanyag, részrehajló, hivatalával visszaélő, a felekkel durván bánó lesz, de sokkal több esze van, mintsem úgy járna el, hogy a törvény által az elmozdíthatás feltételéül meghatározott vétséget ellene bebizonyítani lehetne, így a perbefogás eredménytelen lenne, mivel a hanyagság vagy visszaélés eseteinek oly világos bebizonyítása, hogy annak alapján marasztaló ítélet hozathassák, csaknem lehetetlen. Valóban ez az egyetlen garanciája a választóknak, hogy ha helytelenül választott vagy ha választottja nem felel meg várakozásának, vagy ha bizalmával visszaél, a választási időszak lejártával újra alkalma lesz ily tisztviselőtől megszabadulni: már pedig ha a magánéletben a meghatalmazó elvesztvén bizalmát meghatalmazottja iránt visszavonhatja a meghatalmazást, mennyivel inkább meg kell e jogot adni a választónépnek, mely nemcsak magán, hanem városa közérdekeit is a tisztviselők és képviselők kezeibe teszi le, hogy a bizalmát vesztett tisztviselőktől érdekei képviseltetését visszavonhassa; ez pedig csak úgy történhetik meg, ha a tisztviselők bizonyos, a törvény által meghatározandó időre választatnak. Ezen indítványom mellett szól még azon örök igazság is, hogy nem a nép van a tisztviselőért, hanem a tisztviselő a népért. Ezt minden tisztviselőnek, midőn ezen pályára lép, szem előtt kell tartani, s soha nem szabad megfeledkeznie arról, hogy megbízatásuk csak a nép akaratából jön, s a népnek, mely ad, joga van ismét el is venni, s ettől azon jogát elvenni, hogy tisztviselői felől •véleményét, helyeslő vagy helytelenítő ítéletét az időközönkinti tisztújitás útján nyilváníthassa, tettleg élvezett jogai érzékeny sérelme nélkül nem lehet. Pest, 1870. február 1. Polgár Károly, tanácsnok. (Pestvárosi levéltár : 65—Xl/1868.) 23. 1870. február 14. Az „Egyenlőségi kör“ előterjesztése a közgyűléshez Pestváros törvényhatóságának újjászervezése tárgyában. Tekintetes Közgyűlés! Méltóztatott a 29.260. f. é. határozata által egy bizottmánynak meghagyni, hogy Pestvárosa törvényhatóságának mikénti rendezése tárgyában javaslatot készítsen, a kiküldött bizottmány a meghagyás
