Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
43 tási mozgalmak mellőzésével teljesítheti a koronkint felmerülő szükséges választást. E tekintetből tehát mellőzhetlen szükségként tűnik fel az, hogy a tisztviselők iránti választási jogát a választóközönség a képviselőtestületre ruházza s ilyképen a tisztviselők választását közvetve eszközölje. 3. A tisztviselők élethossziglani választása ezen időben többé el nem hárítható szükségesség, ha azt kívánjuk, hogy városunknak kormányzata jeles, szakképzett s teljesen megbízható egyének által láttassák el. Ha hajdanában a nemesség, amely nem adózott s mely a hazai föld legnagyobb részének, sőt a hazai lakosok munkájának is tulajdonosa volt, előbb arra kényszerítőig is köteleztetett, hogy a közszolgálatot említésbe sem vehető fizetés mellett ellássa, az az akkori viszonyokkal összeegyeztethető volt, ma már ily szolgálatot senkitől kívánni nem lehet, mert más a korszelleme, mások a kor viszonyai, melyeknél fogva időnkben a tisztviselő a hivatalbeli szolgálatra már mint életpályára készül, a hivatal minden idejét és erejét igénybe veszi, úgy, hogy emellett magánfoglalkozást, melyből magát s családját elláthatná, nem folytathat. íly értelemben jó és tehetséges tisztviselőt csak azon esetben lehet találni, ha ő a hivatalviselésben biztos megélhetési alapot talál s erre nézve jövendőjét is biztosítva látja. Ha e feltétel valamely hivatalban fel nem található, az esetre, ha lehet is tisztviselőt találni, az ugyan nem lesz a jobb és megbízható erők közül, vagy ha igen, akkor az ilyen tisztviselő csak körülményei által kényszerítve, a jobbnak hiányában vállalja el azt és biztosan lehet tudni előre, hogy hivatalát csak ideiglenesen s csak addig tartja meg, míg a magánfoglalkozás vagy más hivatali téren jutalmazóbb s biztosabb álláshoz juthat. A képviselőtestületnek e részbeni megbízatása mellett szól — azonkívül, hogy ily megbízatással a jelen rendszer mellett is bír — annak fontolóra vétele is, hogy a választó közönség a képviselőtestületnek megválasztása által, a város összes jogi, vagyoni és szellemi érdekeinek ellátását annak kezébe teszi le. Ha tehát a képviselőtestület a legnagyobb fontosságú városi ügyek kezelésére is megbízással és illetékességgel bír, akkor mindenesetre az azoknál nem nagyobb fontosságú tisztválasztást is megnyugvással bízhatja a képviselőtestületre. E mellett nagyfontosságú dolog a városra nézve az, hogy jó tisztviselő választassák. Ezen cél csak úgy lesz elérhető, ha a választó a választandót nemcsak személyére, hanem a lehetőségig tehetségére és erkölcsére nézve is ismeri. Már pedig, hogy a nagy választóközönség íly egyéni ismerettel teljesítse a választást, az valóban lehetetlen és így nagyrészt a sors szeszélyétől függ, hogy a jobb és érdemesebb nyerjen el bizonyos állomást; de viszont az eredmény másképen is üthet ki, mi aztán a város érdekére nézve épen nem csekély jelentőségű dolog és épen az utóbbi eset útjának bevágására törekedhetett az 1848: XVII. t.-c., midőn a megyei tisztviselők választását,
