Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
583 a jegyzőknél, kik a tanácsnokok helyettesei, sem a kerületi elüljárósági jegyzőknél, kik a szervezeti munkálat IV. fejezetének 47. §-a szerint a kerületi elöljárókat jogi tanácsokkal ellátni hivatvák. Azon körülmény, hogy a törvény 112. §-ában fentebbi minősítvények nem kívántainak, nem zárja ki azt, hogy a törvényhatóság egy célszerű és jó administrate életbeléptetése céljából az általa megválasztandó tisztviselőkre nézve szabályrendeletileg oly kellékeket ne állapítson meg, melyek e cél elérhetésére mulhatlanul szükségesek; miután pedig a törvény ezen minősítvények megkövetelését nem tiltja, azoknak a szervezési munkálatba történt felvételét törvényellenesnek nem tartja a küldöttség. Mindezeknél fogva a küldöttség véleménye odajárul, hogy a szervezési munkálat 4. §-ának 1. pontja annyival inkább fentartandó lenne, minthogy a fentebbi kellék a már városi szolgálatban álló tisztviselőkre ki nem terjed. Az 5-ik pontot illetőleg, mely a munkálat 7-ik §-ának a) pontjánál helyesebben a törvény 110-ik §-ára leendő hivatkozást rendelt el; a 6-ik pontot illetőleg, mely a munkálat 13-ik §-ának első bekezdésében a hanyag tisztviselő elleni intézkedést a törvény 74-ik §-ának f) pontja szerint értelmezi (a tiszteletbeli tisztviselő szó elhagyása mellett, mely tekintetben az 1873. évi szeptember 4-én tartott közös közgyűlésből tétetett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztés); a 7-ik pontot illetőleg, mely a munkálat 19. §-ának 15-ik pontjánál a kiszolgált altisztek alkalmazása tekintetében az 1873. évi II. t.-c. idézését rendeli el; a 8-ik pontot illetőleg, mely a fentebbi 19-ik § 24-ik pontjában a budai oldalt a Duna jobb oldalának neveztetni rendeli; a 9-ik pontot illetőleg, mely a munkálat 22-ik §-ának 8-ik pontjánál a pénztári utalványozásokra vonatkozik; a 10-ik pontot illetőleg, mely ugyanezen (22.) § 5-ik pontjában a tisztviselők, hivatalnokok és szolgák számára engedélyezendő jutalmakra és segélyekre vonatkozik; a küldöttség véleménye oda járul, hogy a hivatkozott szakaszok a miniszteri leirat értelmében módosítandók lennének. A 11-ik pontot illetőleg, mely a szervezési munkálat 25-ik §-ának második bekezdésében foglalt határozvány ellenében egy külön árvaszék szervezését, illetőleg árvaügyi utasítás kidolgozását és ennek mielőbbi felterjesztését rendeli el, van szerencséje a küldöttségnek ezen annyira fontos ügyben véleményét a következőkben összpontosítani: Nincs kérdés az összes szervezési munkálatban, mellyel a 34-es küldöttség behatóbban kívánt volna foglalkozni, mint épen az árvaügy; számosabb szűkebbkörű bizottmány lett megtartva ezen tárgyat illetőleg, csakhogy a lehetőségig kimeríttessék minden egyes kérdés, összhangzásba hozassák a törvény irányával, a szervezési munkálat minden elvi szempontjával; hogy ezek mellett azután a gyakorlati kivihetőség tüntesse ki épen világosan a leghelyesebb megoldást, a 3 város legközvetlenebb szakembereivel tartott
