Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
578 melyik tagja sem pénzintézetnél, sem más egyébnemű vállalatnál igazgatói, választmányi vagy ezekkel rokon minőségű állást el nem fogadhat. Az összeférhetetlenség (incompatibilitás) eszméje, minden közmüködési körnek helyesebb betölthetése szempontjából, már törvényhozó testületünknél is mindinkább tágasb mérvű alkalmazást nyer; újabb helyhatósági pénzeseményeink pedig a tiszti személyzetnek saját érdekében, mellőzésére az irányában keletkezhető gyanú legtávolabbi árnyalatának is, ezen intézkedést épen elkerülhetetlenné teszi.“ „Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatik és szabályrendeletkép megállapíttatik, miszerint kirekesztőleg a főváros tényleges szolgálatában álló öszszes személyzet bármelyik tagja sem pénzintézetnél, sem más egyébnemű vállalatnál elnök-igazgatói, választmányi vagy rokonminőségű állást el nem fogadhat“. 30. Széher Mihály közös közgyűlési tag a főváros tiszti személyzetének tiszteletbeli minőségét illetőleg következő indítványt terjeszti elő: „Midőn a törvényhozás a köztörvényhatóságok rendezéséről 1870-ben a XLII. t.-cikket alkotta, ennek keretéből a fővárost — különleges viszonyainál fogva — kihagyta. így keletkezett azután Budapestre nézve 1872-ben, mint speciális tövény, az ismeretes XXXVI. t.-cikk, melynek számos és lényeges eltérése az általános 1870. XLII. törvénycikktől többi között a tisztviselőknek tiszteletbeli minőségét is teljesen mellőzte. A XLII. t.-cikk tüzetesen kezeli e kérdést, mindjárt az 53. § g) pontjában a főispánt jogosítván fel tiszteletbeli tisztviselők kinevezésére, ha ezt a szükség kívánná, továbbá az ily tiszteletbeli egyének jogköre is meghatároztatik, hogy t. i. ezek a közgyűléseken felszólalhatnak, de szavazattal csak mint bizottsági tagok bírnak (48) s ez intézkedéseket követi azután az 58. §, hol k) alatt az alispán jogai között az is áll, hogy az valamely tiszti egyént ennek pontatlansága esetén tiszteletbeli tisztviselővel helyettesíthet, ennek fizetést utalványozhat stb. Tehát az általános köztörvényhatósági törvény elvben kezeli a tiszteletbeliség kérdését, meghatározza, hogy tiszteletbeli tisztviselő mikor és ki által neveztessék ki? (főispán) és milyen joga legyen az illető tisztviselőnek? (merőben informativus.) Mindezekről a fővárosi törvény szóval sem emlékezik, legyenek vagy lehessenek-e tiszteletbeli tisztviselők? ki nevezze ki ezeket? mikor? mi hatáskörrel láttassanak el ezek? stb. a törvényben egy betűt sem találunk, tehát önként következik, hogy Budapestre nézve az itt fenforgó különleges viszonyoknál fogva a törvényhozás tiszteletbeli tisztviselőkről tudni mit sem akart. És mégis nem tartom egészen feleslegesnek az igen tisztelt közös közgyűlésnek becses figyelmét felhívni e kérdésre, sőt kikérni bölcs elhatározását is, nehogy később valamely kétely támasztassák egy kézzelfoghatólag hibás törvényszövegezés alapján.
