Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
573 Továbbá a tárgyalás mellőzését, vagy annak elhalasztását célzó indítvány megelőzi a tárgyalást kívánót — s a halasztási indítvány közül a határozatlan időre szóló elsőbbséggel bír a sorozatra halasztó felett. 18. §. A tárgy felvétele után a fentartott indítvány és módosítványok közül szavazás alá először az bocsáttatik, mely által mennél több mellékindítvány elesik, valamint pénzügyekben is mindig a legnagyobb összeg először jő szavazás alá. 19. §. A kérdés megállapítása után az elnök a megvitatott tárgyra nézve azon kérdést intézi a bizottsághoz, ha vájjon a szólók többsége szerint kívánja-e a határozatot. Ha ezen kérdés a bizottságnak csak egy tagjánál is ellenzésre talál, nemkülönben ha valamely tárgy vélemény kíséretében közelebbi vitatkozás nélkül kerül eldöntés alá a névszerinti szavazásnak van elsőbbsége, ha ezt 10 bizottsági tag egyszerű felállás mellett kívánja. E névszerinti szavazás azonban a törv. 60. §-ában foglalt tárgyak feletti intézkedés eseteiben elengedhetetlen. 20. §. Ha névszerinti szavazás nem kívántatik, a szavazást az elnök felállás vagy ülvemaradás által eszközölheti — midőn pedig az ellenpróba mégtétele után is a többségre nézve ez úton kétely merült fel, a szavazók két részre oszlanak — mindenik csoport külön számíttatik meg. 21. §. Midőn akár felállás akár ülvemaradás, akár pedig két részre oszlás által ejtetik a szavazás, a szőnyegen levő tárgynál (Ügyr. 29.) érdekelt bizottsági tagok a szavazóktól elválva, a teremben egy távolabb eső helyre vonulnak. A szavazásnak az itt 19., 20. és 21. §§-ok szerint megállapított rendje meg nem változtatható és a szavazatok egyenlő száma esetében az elnök is szavaz s a kérdést ennek szavazata dönti el, 22. §. Titkos szavazásnak van helye: a) a választásoknál, b) a törv. 73. §-a esetében pedig, midőn tiszti kereset vagy valamelyik tisztviselő hivatalvesztése forog kérdésben, kivétel nélkül mindig. 23. §. A polgármester, a törv. 107. § elvéhez képest, általános szótöbbséggel választatik. 24. §. Ha a jelöltek között a szavazatok egyenlően oszlanának meg — új szavazásnak van helye, azzal, hogy szavazásra az elnök is felhívatik. Ha a másodszori szavazásnál ismét úgy oszlanának meg a szavazatok, hogy a jelöltek egyenlő szavazatot nyernének, az újbóli szavazás másnapra halasztatik és ha ezen harmadízben megejtett szavazás ismét az előbbi eredményt szolgáltatná, a jelöltek között a választás sorshúzás útján ejtetik meg. A szavazatok különbözősége esetén, ha általános szótöbbséggel egyik jelölt se bírna, a szavazás a több szavazatot nyert két jelött között eszközöltetik, s ez alkalommal a több szavazatot nyert tekintetik megválasztottnak. 25. §. A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak (Törv. 107. §) s minden állomásra háromnál több egyén is kijeleltethetik.
