Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

556 4. A tárgyalás alatt lévő szervezési munkálat 4. §-ának 1. pontja, mely a polgármesteri, alpolgármesteri, főjegyzői, jegyzői s kerületi jegyzői állomá­sokhoz a törvény 112. §-a által elő nem írt minősítvényeket követel, mint törvényellenes egyszerűen mellőzendő, mert a törvény a megkívántató minő­sítvényeket tüzetesen meghatározván, a szabályrendeletnek e törvényszerű intézkedéseken túlterjeszkednie nem lehet. 5. A munkálat 7. §-ának a) pontjánál hibásan történik hivatkozás a törvény 120. §-ára (110. § helyett), mi is kellően kiigazítandó. 6. A munkálat 13. §-ának első bekezdésében foglalt azon intézkedés, mely szerint a polgármester a hanyag tisztviselőt vagy hivatalnokot fizetés­levonással is fenyítheti, csak oly értelemben foghat helyet, hogy a polgár­­mester a törvény 74. §-ának f) pontja szerint azon esetre, ha a tisztviselő vagy hivatalnok hivatalos kötelességének teljesítésében, vagy valamely hiva­talos megbízásban pontosan el nem jár, a teendők teljesítésével más rendes vagy tiszteletbeli tisztviselőt bízhat meg s azt a házipénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utalványozott napidíjakkal láthatja el. 7. A munkálat 19. §-ának 15. pontjánál kitöltendő azon hely, mely az ott idézendő a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873: II. t.-c. számára üresen hagyatott. 8. A munkálat ugyanezen (19.) §-a 24. pontjában mondatik: „a fővá­rosnak dunántúli oldalán is létező egyik hivatalos helyiségében“ sat., a fővá­rosnak dunántúli oldala alatt Buda jelenlegi főváros területe értetvén. E helyett például a következő helyesebb kifejezés használandó: „a fővárosnak Duna jobboldalán is létező“ sat., mert a budaiakra nézve Pest város területe a dunántúli, de ezenkívül az ország régi beosztása szerint is Buda fővárosa Pest-Pilis- és Soltmegyék dunáninneni kerületéhez tartozván, ez értelemben dunántúlinak nem mondható, miként az régibb törvényeinkből is látható, melyekben például: 1840: XLIV. t.-cikkben Buda mint a dunáninneni kerü­letben fekvő város idéztetik. A kérdéses kifejezés a szervezési munkálatok egyéb helyein is meg­felelően kiigazítandó. 9. A törvény 74. §-ának m) pontjával szemben, mely szerint a polgár­­mester utalványoz a házipénztárra a költségvetés korlátái között s az ügyke­zelés szabályszerű rendének megtartása mellett, a szervezési munkálat 22. §-ának 8. pontja, mely ezen hatáskört egyenesen a tanácsra ruházza, tekin­tettel a munkálat 19. §-ának 22. pontjában foglalt határozványára, következőleg módosítandó: „Vállalkozók és szállítók keresetkimutatásait és számláit és általában az összes pénztárakat érdeklő minden bevétel és kiadás utalványozhatása iránt a tisztviselők, hivatalnokok és szolgák állandó járandóságainak kivételével, ülésileg határoz.“ 10. Ehhez képest az ugyanezen (22.) § 5. pontjában foglalt azon hatá­­rozvány, mely szerint a tanács a tisztviselők, hivatalnokok és szolgák számára

Next

/
Thumbnails
Contents