Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
550 mindjárt a közgyűlés folyama alatt, vagy később a jegyzőkönyv hitelesítéséig írásban benyújthatják, mely nyilatkozat jegyzőkönyvbe veendő. A 11. és 12. §-t kihagynám. A 13., 14., 15., 16., 17. §-okra módosítványom van, a 18. § elmaradna. Átalakított 19. §. Fontosabb indítványok előleges tárgyalás és véleményadás végett a közgyűlés által kiküldendő bizottmányhoz utasíttatnak. Midőn ily munkálat kerül tárgyalás alá, legelőbb is a bizottmány véleménye és utána a tanácsé olvastatik föl, melyet a bizottmány szintúgy mint a tanács maga részéről egy-egy szóló által indokolhat is. Közvetlenül a tanácstól felkerülő tárgyaknál ezen szóvali indokolásnak épen úgy van helye, mint minden önálló indítványnál az indítványozó részéről. A vitát az indítványozók és illetve az ellenindítványozók végszava zárja be. Ezen utóbbi eset kivételével bármely tárgy érdeméhez mindenki rendszerint csak egyszer szólhat. A 20. és 21. § elmaradna, 22. § módosítva, 23. § elmaradna (már megvan), 24. és 25. § módosítva, 26. és 27. elmarad, már megvan, 28., 29. és 30. § módosítva, 31. és 32. § egyesíttethetik, 33. § elmaradna s helyébe a következő új §-ok jönnének. Új 1. §. A kérdés megállapítása után az elnök a megvitatott tárgyat illetőleg azon kérdést intézi a bizottsághoz, ha vájjon a szólók többsége szerint kívánja e kimondatni a határozatot? Ha ezen kérdés a bizottságnak csak egy tagjánál is ellenkezésre talál, nemkülönben ha valamely tárgy vélemény kíséretében közelebbi vitatkozás nélkül kerül eldöntés alá, a névszerinti szavazásnak van elsőbbsége, ha ezt 10 tagja a közgyűlésnek egyszerű fölállás mellett kívánja. Új 2. §. A házszab. l.§-ban említett névszerinti szavazás az elnök által hivatalból rendeltetik meg, midőn a törv. 60. §-ban foglalt tárgyak fölött történik intézkedés. Új 3. §. Ha a névszerinti szavazás helyt nem foglalt, a szavazás fölállás vagy ülvemaradás által eszközöltetik; midőn pedig az ellenpróba megtétele után is a többség tekintetében ezen az úton kétely merül fel, a szavazók két részre választatnak, s mindkét csoport tagjai külön-külön egyenkint számíttatnak meg. Új 4. §. A szavazás rendjének (Házszab. 1., 2., 3. §-ok) megváltoztatása meg nem engedtetik. A szavazatok egyenlő száma esetében az elnök is szavaz és ennek szavazata dönti el a kérdést. Új 5. §. Midőn akár fölállás és ülvemaradás, akár pedig a szétválasztás által ejtetik meg a szavazás, a szőnyegen levő tárgyban házszab. 39. §-a szerint érdekelt bizottsági tagok a szavazó testülettől elválva a teremben egy távolabbi helyre vonulnak. Új 6. §. Titkos szavazásnak helye van: a) választásoknál rendszerint; b) a 63. § esetében pedig, hol tiszti kereset vagy valamelyik tisztviselő hivatalvesztése forog kérdésben, kivétel nélkül mindig.
