Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
A városi törvényhatóság hatásköréről. I. Általában. A város törvényhatósága alá tartoznak közigazgatási tekintetben a városegész területén létező egyének és javak minden kivétel nélkül. A városi törvényhatóság nem egyedül közigazgatási hatóság, hanem egyszersmind politikai testület és a város közvagyonának kezelője is lévén,, hatásköre három főrészre: u. m. 1. közjogi, 2. közigazgatási, 3. gazdászatira oszlik. Közjogi tekintetben. 42. A városi törvényhatóságot általában ugyanazon jog- és hatáskör illeti meg, mellyel az ország többi hatóságai felruházvák; nevezetesen: a) országos ügyekben is szabadon nyilatkozhatik, kérelmeket Ő Felségéhez vagy az országgyűléshez terjeszthet elő; b) saját területére érvényes és mindenki által megtartandó helyhatósági szabályokat alkothat. Hogy azonban ily szabályok kötelező erővel bírjanak és végrehajthatók legyenek, megkívántatik, hogy azok sem általánosságukban, sem részleteikben fennálló törvénybe ne ütközzenek, az illetékes felelős miniszter által az országos kormány nevében helybenhagyassanak és életbeléptetésük előtt legalább 8 nappal a törvényhatóság területén közhírré tétessenek. A minisztérium a hozzá felterjesztett helyhatósági szabály megerősítését csak az esetben tagadhatja meg, ha az az ezen törvényben körülírt kellékeknek nem felel meg; különben tartozik azt a helybenhagyási záradékkal legfölebb 3 hónap alatt a törvényhatósághoz visszaküldeni. Amennyiben pedig ezt nem tenné, a szabály helybenhagyottnak tekintetik és végrehajthatóvá válik; c) a város közszükségleteinek fedezésére a hatósága alatt álló egyének és javakat megadóztatja. Új adónemek behozatala, vagy már fennállóknak fölemelése azonban a közadóképesség érdekében csak a kormány elöleges jóváhagyása után foglalhat helyet. Közigazgatási tekintetben. 43. Végrehajtja a fennálló országos törvényeket és az ezek alapján kiadott kormányrendeleteket. Gazdászati tekintetben. 44. a) A városnak összes javaira felügyel, azokat legjobb belátása szerint kezeli és hasznosítja, minőségüket más hasonértékűekre átváltoztathatja éskölcsönöket köthet. Ha azonban városi közvagyonbóli elidegenítés vagy a kölcsönügylet 25 ezer írt értéket meghaladna, a törvényhatóságnak erre III. FEJEZET.
