Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

541

2. §. A közgyűlést a főpolgármester s illetve a polgármester hívja össze, s ezen összehívás az egyes kerületekben alkalmazandó hirdetményi táblákon, valamint egy magyar és német hírlap útján a gyűlést előzőleg 8 nappal s legalább 24 órával — a tárgyak megjelölése mellett — kihirdetendő, sürgős esetekben pedig a bizottság tagjai külön jegyek által meghívandók. (Főv. törv. 57. 100. §§-ai).

3. §. Oly közgyűlés napja, mely a törvény 60., 98. és 99. §§-aiban s illetve e szabályok 12. § d) e) betűi alatt felsorolt ügyek feletti határozásra hívatik össze, az előző közgyűlésen s a tárgyaló közgyűlést előzőleg legalább 8 nappal kell, hogy kitűzessék s az ez ügyekben hozott határozatok a városházánál és a kerületi elűljáróságok hivatalos helyiségein kifüggesztendők s csak ha 8 nap alatt nem fölebbeztettek — végrehajthatók (Főv. törv. 100. §).

II. FEJEZET.

A közgyűlés szerkezetéről és határozatai hozataláról.

4. §. A közgyűlés áll az 1872. XXXVI. t.-c. 23. §-ában határozott 400 bizottsági tagból s a 66. §-ban megjelölt tisztviselőkből együttvéve, kik személyenkint tanácskozási joggal s határozó szavazattal bírnak.

5. §. A közgyűlésen a jelenlevők határoznak (62. §), a hozott határozatokért azonban a felelősség a bizottsági tagokat — a névszerinti szavazásnál kissebbségben lévők kivételével — terheli.

Ebből folyólag a bizottsági tagok az ülésekbeni lelkiismeretes és pontos részvételre szabályszerűleg kötelezvék, kivéve a betegség vagy egyéb fontos körülményeknél fogva való akadályoztatásuk eseteit, melyek az elnökségnek tudomásvétel végett bejelentendők.

Azon bizottsági tagok nevei, kik 3 hó lefolyása alatt tartott ülésekben mentségi ok nélkül meg nem jelentek, a következő hóban tartandó első közgyűlésen az elnökség által bejelentendők.

6. §. A közgyűlés elnöke a főpolgármester s akadályoztatása esetén a polgármester (56. §). A gyűlést az elnök nyitja meg s rekeszti be, ő vezeti a tanácskozást s mondja ki a gyűlés határozatait.

7. §. Ünnep- és vasárnapok kivételével a szakadatlan sorban tartott ülések egy gyülésszakot képeznek.

8. §. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azonban a hallgatóság számára a hely elkülönítetten jelölendő ki.

9. §. A határozatok a jelenlevők általános többsége által hozatnak, a szőnyegen levő előterjesztvény s illetve indítványra a szavazás a szólók szerint vétetik számba, ha azonban formaszerű szavazás kívántatik, ez rendesen felállás és ülve maradás által, rendkívülileg pedig névszerinti szavazás által történik. A szavazatok egyenlő száma esetében az előterjesztvény s illetve indítvány visszavetettnek tekintendő, mely csak 3 hó lefolyta után újítható meg. (61.