Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
520 Egyébiránt még az esetben is, ha a közgyűlésileg már szervezett állomások mind betöltetnének, a közigazgatásnál mutatkozó 105.686 írt 90 kr költségtöbblet magasnak nem mondható; minthogy ez az eddigi 527.904 írt 10 krnyi közigazgatási költségek ellenében átlag csak egy 20%-nyi emelkedést mutat, sőt ha a fentebbi többletből a közegészségi tekintetben annyira fontos vásárigazgatóság újjászervezéséből felmerülő 23.874 frtnyi költség levonatik, a tulajdonképeni többlet, mely az 1861. évben megállapított fizetések emelésére, arányosítására és új állomások fizetéseire fordíttatott, csak 81.812 frt 90krt tenne, úgy, hogy a budai és óbudai fizetések arányosításán kívül a pesti fizetéseknél eszközölt javítások legfeljebb 5—15 százalékra rúgnak, a fogalmazó személyzet és alsóbb állomások fizetéseinek kivételével, hol a jelenlegi viszonyoknak megfelelő javítást a közszolgálat érdekeinek veszélyeztetése nélkül megtagadni nem lehetett. Az előadottakból kiderül, hogy a 34-es küldöttség mindent elkövetett, miszerint az egyesített fővárosban egyrészt egy jól szervezett, a mai kor színvonalán álló közigazgatás léptettessék életbe és annak kezelésével megbízandó tisztviselők és hivatalnokok ne csak a megkívántató képzettséggel bírjanak, hanem az 1861. év óta lényegesen változott élelmezési és lakbérleti viszonyok között legalább anyagi gondoktól ment és így független helyzetbe jussanak, másrészt hogy a házipénztár, melynek nagymérvben növekedett évi jövedelmei a főváros rendkívüli fejlődése folytán évről-évre emelkedő kiadásokhoz arányban nem állanak, indokolatlan és okvetlenül nem szükséges terhektől megkíméltessék; midőn tehát a küldöttség a főváros tisztviselői, hivatalnoki és szolgai személyzetének fizetéseiről és egyéb járandóságairól szóló fizetési osztályzatot a fizetési pótlékokról, nemkülönben az egyelőre betöltetlenül hagyandó állomásokról készített jegyzékeket a t. közös közgyűlésnek jóváhagyás végett előterjeszti, kiemelendőnek tartja, hogy ezen közhatósági és pénzügyi tekintetben legfontosabb szervezési munkálat összeállításánál, mely alapos tanulmányozást, hosszú és beható tárgyalásokat, kitartó munkásságot követelt és a fenforgó különböző viszonyok mérlegelését és figyelembevételét igényelte, a küldöttséget egyedül a jövő fővárosi köztörvényhatóság jól felfogott érdeke vezérelte és hogy akkor, amidőn a fizetések és egyéb járandóságok kétszeres leszállítása után a bemutatott fizetési osztályzatban állapodott meg, azon pontig ért, melynél csupán a főváros pénzügyi viszonyai voltak mérvadók és amelyen alól javaslatot tenni lelkiismerete és benső meggyőződése határt szabott. Széher Mihály, a 34-es küldöttség elnöke. Jegyzetté Kamermayer Károly, küldöttségi tag és jegyző. (Harmincnégyes biz. iratai.)
