Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
512 20. A mértékhitelesítő hivataloknál ezeknek a három város egyesítése folytán egyöntetű kezelése s netán egy igazgató alá helyezése lévén kívánatos, az al bizottmány szervezési tárgyalásba nem bocsátkozott, minthogy azonban különösen a Pesten alkalmazott tisztviselők fizetései még 1861. évben lettek megállapítva: Pesten az igazgatónál 300 frt, az ellenőr és technikai segédnél egyenként 200 frt, a két kezelő segédnél egyenként 100 frt, a szolgánál 60 frt ideiglenes fizetési pótlék hozatik javaslatba; Budán a vezetőnél a 600 frt fiztésen felül jelenleg fennálló 120 frt drágasági pótlék helyett 300 frt ideiglenes fizetési pótlék, az akózónál a 400 frt fizetésen felül fennálló 80 frtnyi drágasági pótlék helyett 200 frt, a szolgánál pedig 240 frt fizetésen felül engedélyezett 48 frt drágasági pótlék helyett 120 frt ideglenes fizetési pótlék javasoltatik; végre az Óbudán jelenleg a díjakból bizonyos jutalék mellett alkalmazott akózó a kerületi elüljáróság alá rendelése jövőre is fentartandó lenne, a díjak azonban egészen a főváros javára szedendők, az akózó pedig évi állandó 300 frtnyi fizetéssel lenne díjazandó. (Harmincnégyes biz. iratai.) 129. 1873. június 21. A harmincnégyes küldöttség ülésének jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Széher Mihály elnöklete alatt dr. Havas Ignác, Haris Sándor, Busbach Péter, Királyi Pál, Stangl János, Harrer Pál, Andorffy Károly, Scheich Károly, Preuszner József, Steiger Gyula, Vecsey Sándor, dr. Tatay Adolf, Iványi Mihály, Végh János, Frohmann Elek, Molnár József, Simon Florent, Szentkirályi Mór, Csengey Endre küldöttségi tagok, Gerlóczy Károly, Kamermayer Károly és dr. Ország Sándor küldöttségi tagok és jegyzők. Elnök megnyitván az ülést előadja, miszerint a mai tanácskozás tárgyát a 11-ik albizottmánynak a közigazgatási egészségügyi személyzet létszáma, nemkülönben a főváros tisztviselőinek, hivatalnokainak és szolgáinak fizetései iránti javaslata képezi. A közegészségi ügy végleges rendezését az albizottmány azon időre véli elhalasztandónak, amidőn az országos egészségi ügy, az államrendőrség és a közkórházakat illetőleg az állam és főváros közötti viszony, mely a fővárosi közegészségi ügy rendezésével szoros összefüggésben áll, törvényhozásilag rendezve, illetőleg megállapítva lészen; a személyzeti létszámot illetőleg pedig
