Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
473 új adós el vagy el nem fogadása iránt. Ha a gyámhatóság az új tulajdonost adósának elfogadja, ez az ingatlanán hagyott kölcsönre nézve új formaszerű ellene bekebelezendő kötelezvényt állít ki, mely esetben a korábbi tulajdonos illetve adós kötelezvénye törlési engedélylyel ellátva ugyanannak visszaadatik. Ha ellenben a gyámhatóság a jelzálog új tulajdonosát adósnak el nem fogadja, a korábbi tulajdonos ellen a kölcsön felmondottnak tekintetni s nem fizetés esetében per útján behajtatni fog. A 2-ik pont azon módosítással, hogy a csőd esetére lekötendő óvadékösszeg a megszavazott kölcsönösszeg mennyiségéhez arányítva esetről-esetre határozandó meg, elfogadtatott. Egyszersmind a következő, a pestvárosi gyámpénztári kikölcsönzéseknél utólag életbeléptetett következő határozmány vétetett fel: A kölcsön felvételekor a kötvény- és nyugtakönyvért külön-külön kiállítási költségek fejében 1000 forintig bezárólag 50 krajcár, 1001 írttól 1500 írtig 60 kr., 1501 írttól 2000 írtig 70 kr és ezentúl terjedő minden 500 frt után 100 krral több fog a kölcsönvevőtől a kölcsönösszeg után egyszersmindenkorra levonatni. A 3., 4. és 5. pont változatlanul elfogadtatott. A 6-ik pont azon határozmánnyal, hogy a kötelezvényben kitüntetendő, hogy az adós az általa sajátkezűleg aláírt törlesztési terv értelmében kötelezi magát a kölcsön visszafizetésére, toldatott meg. A 7-ik pont változatlanul elfogadtatott. A 8-ik pont végére a következő mondat vétetett fel: Magától értetvén, hogy minden öt év lejártával a biztosítás megújítandó, mit nyilvántartani a gyámpénztár kötelessége leend. A 9—14-ik pontok változatlanul elfogadtattak. Az ekként elfogadott szabályok az eszközölt módosításokkal kiegészítve •/. alatt ezen jegyzőkönyvhez csatoltattak. Greifeneg Vilmos tanácsnok úr megjegyzé, hogy Budavárosánál az árvapénzeket kölcsönvevők tartoznak minden kamatforint után jövedelmi adó fejében 10 krt a 6% kamatokon felül fizetni, mely ekként befolyó összeg azon árvák jövedelmi adójának fedezésére, kik 315 írtnál nagyobb kamatjövedelmet élveznek az árvapénztárban kezelt tőkéik után, fordíttatik. Az értekezlet azonban ezen gyakorlatban a kölcsön utáni kamat felemelését látván, mely a törlesztési terv módosítását vonná maga után, ezen gyakorlatot, mint célszerűtlent, követendőnek nem véleményezi, Budára nézve azonban egyelőre fentartandónak ajánlja. Végre Kasenczky József tanácsnok úr ajánlja következő indítványait: 1. Külsőségekre csak azon esetben adassék kölcsön, ha belsőségeket jelzálogul felajánló kölcsöntkérő nem jelentkezett. 2. Külsőségeknél kölcsön biztosítására 6-szoros biztosíték követeltessék. 3. Buda és Óbudára nézve a kölcsön minimuma 500 írtban állapíttassák meg.
