Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
26 könwnalozni s tekintettel különösen Pestnek fővárosi állására, szükségesnek tartám, hogy mint ilyennek az ország pénztárából megfelelő segélyeztetése törvény által biztosíttassék. Törvényjavaslatom lényegesebb részei egyébiránt a következők: A bírói hatalom gyakorlásáról külön országos törvény létezvén és igen valószínű, hogy a fővárosban az államrendőri intézmény fog törvény által behozatni, a város törvényhatóságának kezelése alá az ezen törvények keretén kívül eső ügyek vonatkoznak A törvényhatóság népképviseleti alapon szervezendő és ügyeinek főintézője a képviselőtestület. Minden 1000 lakos után 1 képviselő választandó. A választóképesség magyar állampolgársági jogot feltételez és egyedüli alapja a közadózásbani részvét. A képviselők nem tömegesen, hanem kerületenkint választandók. A választási ügyet a törvényhatóság kebeléből kiküldött központi választmány kezeli. A szavazás titkos, a választás érvényességére általános szótöbbség kívántatik. A képviselők 4 évre választatnak, minden 2. évben a képviselők fele kilép; az időközben megürült képviselői helyeket póttagok töltik be. A képviseleti ülés elnöke a főpolgármester, ki a képviselők kijelölése folytán az összes választók által 4 évre választatik. A főpolgármesteri szék három hónapon túl üres nem maradhat. A városi tanácsnak legalább 6 törvénytudó tagból kell állani, kik a képviselők által élethosszig választatnak a többi tisztviselőkkel együtt. A városi tisztviselők elbocsátása fegyelmi határozat alapján történhetik. A tisztviselők rendes fizetéssel láttatnak el és a nyugdíjra igényt tarthatnak. A városi ügyek célszerűbb kezelése végett kerületi elüljáróságok alakítandók választás útján. Az állandó szakbizottmányok a képviselőtestület kebeléből küldetnek ki, tagjaik száma 7-nél kevesebb, 30-nál több nem lehet és titkos szavazás útján választatnak. A városi törvényhatóság hatásköre közjogi, közigazgatási és gazdászatira oszlik. Közjogi tekintetben ugyanazon hatáskörrel bír, mint az ország többi törvényhatóságai, helyhatósági szabályokat alkothat, adót vethet ki. Közigazgatási tekintetben végrehajtója a fennálló országos törvényeknek. Gazdasági tekintetben a városnak összes vagyonára és javaira felügyel, azokat legjobb belátása szerint kezeli; 25 ezer forintot meghaladó elidegenítések vagy kölcsön felvételéhez a belügyminisztérium jóváhagyása kívántatik. A közgyűlés, tanács, kerületi elüljáróságok és bizottmányok hatáskörei elősoroltatnak. A közgyűlés legfőbb fórum mindazon városi ügyekben, melyek nem tartoznak az országos kormány elébe. Közgyűlést minden héten legalább egyszer kell tartani; döntő szavazattal csak a képviselők bírnak, határozathozatalra rendszerint 30 tag, fontos ügyekben azonban a képviselők 2/3-nak együttléte kívántatik. Érdemleges határozattal csak oly ügy döntethetik el, mely előbb bizottmányilag vagy tanácsilag tárgyalva és napirendre kitűzve volt. A közgyűlés ülései nyilvánosak, zárt ülés csak bizonyos meghatározott esetekben tartható. A képviselők tartoznak a közgyűléseket rendesen látogatni, aki 12 egymásután tartott közgyűlésből ok nélkül elmarad, lemondottnak
