Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
398 évi XXXVI. t.-c. 134. §-ának a) pontja értelmében Budapest székesfőváros választókerületeit következőleg alakítja meg: A) Választókerületek. I-ső kerület. Vár, Tabán, Krisztinaváros eddigi belterületeikkel; utóbbi az eddig is hozzátartozott külsőségekkel. II. kerület. Víziváros, Halászvárossal együtt, az Országút eddigi belterületével és a hozzátartozott külsőségekkel. III. kerület. Újlak Óbudával, beleértve a Császárfürdőt. IV. kerület. Belváros eddigi területével. V. kerület. Lipótváros, eddigi bel- és külterületével és a Margitszigettel. VI. kerület. A Terézvárosnak a Király-utca, Városligeti fasor, Körönd melletti út, Erzsébet-út által szétválasztott bal vagyis északi része, az ide eső külsőségekkel. VII. kerület. A Terézvárosnak a Király-utca, Városligeti-fasor, Körönd melletti út, Erzsébet-út által a határig szétválasztott jobb fele a Kerepesi-út nyugati vonaláig eső Rákosfalvával s a többi külsőségekkel. VIII. kerület. Józsefváros a külsőségekkel. IX. kerület. Ferencváros Kőbányával, az új sertéskereskedöteleppel és külsőségekkel. 2. Tárgyaltatott a főváros szervezeti előmunkálatainak elkészítésére az 1872. évi XXXVI. t.-c. 134. §-a értelmében alakított 34-es küldöttség javaslata az egyesített főváros közigazgatási kerületeinek megállapítása tárgyában. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatott Kőbánya nagyszámú polgárainak folyamodványa, melyben a főváros egyesítése alkalmával Kőbányát külön X-ik kerületté alakíttatni kérik. A közgyűlés Kőbánya lakosságának jelen folyamodványát a 34-es küldöttség előterjesztetett tervezetével kapcsolatosan tárgyaltatván, tekintettel a Kőbányán összpontosult országos sertéskereskedelem érdekeire és arra, hogy az ország minden irányából vezető vaspályák hálózata Kőbányán összpontosul, melyeken érkező nagyszámú idegen kereskedők és utasok a hatósági közegek gyors intézkedését igénybevenni felette gyakran kénytelenítvék; tekintettel továbbá a Kőbányán telepített számos nagyszerű gyártelepek által foglalkoztatott munkások nagy számára s ezzel egyetemben arra, hogy a főváros általános szabályozási tervének megállapításakor Kőbánya és környéke gyárvárosi területté határoztatott; tekintettel végre azon körülményre, hogy az elsorolt elemek kellő figyelembe vételével a hatóságnak gondoskodnia kötelessége arról, hogy a hatósági közegek intézkedése az azt igénybe venni kívánóknak gyorsan és helyben kieszközölhető legyen, mely cél Kőbányának a VIII. kerületet képező Józsefvároshoz leendő csatolása által az érintett elemek nagy hátránya nélkül elérhető alig volna, mindezen tekinteteknél fogva míg egy részre kijelenti a közgyűlés, hogy az elsorolt indokokat Kőbányára nézve egy külön választókerület kihasítása iránt elfogadhatónak nem tartja, kijelenti másrészről azt, hogy Kőbányára nézve ugyanazon indokoknál fogva egy külön közigazgatási kerület felállítását szükségesnek ismeri. Ehhez képest a közgyűlés az 1872. évi XXXVI. t.-c. 134. §-ának b) pontja értelmében Budapest főváros közigazgatási kerületeit következőleg alakítja meg: B) Közigazgatási kerületek. I. kerület. Vár, Tabán, Krisztinaváros eddigi belterületeikkel, utóbbi az eddig is hozzátartozott külsőségekkel.
