Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
393 összesen mintegy 6000, sőt nyáron át 10.000 számra terjedő munkást foglalkoztatnak. Hogy mily rendkívüli jövedelmet nyújtanak mindezen gyárak úgy az állam, valamint a városnak is, nem szükség kiemelni, hanem igenis ki kell emelni azt, hogy mindezen gyárak, mindezen ezernyi munkásosztály, csak akkor és úgy állhat meg, fokozott kifejlődésnek csak akkor és úgy nézhet elébe, ha érdekei helyben találnak képviseletet. A munkás egész napot veszitend, ha ügyeiben Ferencváros hatóságához, tartozik folyamodni, a munkát adó legtöbb esetben nem talál bírót, aki közötte és a munkás közötti ellentétes ügyet röviden és gyorsan elintézze,, évek óta küzd ezen tisztán ipari és kereskedelmi külváros most érintettük bajok ellen és miatt, most nyílt meg az alkalom helyrehozni a mulasztást és megadni az ipar és kereskedelemnek, amit nem nélkülözhet, és a midőn a 34-es bizottság ezúttal is a régi elhanyagolásra terjeszt javaslatot elé, jogos és tartozó kötelességünk Nagyságodhoz fordulni a káros javaslat módosítása iránt. 3- szor. A fővárosi közmunkatanács a fővárosi képviselettel egyetemleg fővárosunk gyári helyiségeinek a kőbányai-út és Duna között fekvő területet tűzte ki. A gyári iparnak e területeni kifejlődését hatalmasan fogja előmozdítani azon öntudat, hogy az ipar és kereskedelemnek külön helyhatósági kerülete van, mely mint ilyen, jogait közvetlenül önmaga képviseli, szükségletei fedezését önmaga javasolja, s így a fővárosi képviseletben elhanyagolva nem leend. Ezen szempontból is kiindulva, okvetlenül kívánatos a fővárosi 10-ik kerületnek felállítása Kőbányán, annyival inkább, mert 4- szer. A virágzásnak indult gyári iparral a munkások száma is évrölévre szaporodván, ezek maguk után vonják a kisebb kézművesek, vendéglős és kereskedők szükségletét is, mely utóbbiak évről-évre szaporodnak, állandó tartózkodással oly annyira, hogy ezúttal •/. alatti kimutatás szerint mintegy 12.000 lakó lakja a külvárost. 5-ször. Nem hallgatható el azon körülmény sem, miszerint a fővárosi vasutak hálózata Kőbányán van központosítva, melyből kifolyólag ismét százakra terjedő munkás van e vasutak által alkalmazva, s önálló helyi képviseletet kíván. Ha mindezek ellenében akár a Ferenc- akár pedig a József-külvárost vesszük tekintetbe, okvetlenül arról győződünk meg, hogy e városrészek egyike sem szükségli a külön kerületet annyira, mint épen a tisztán ipar és kereskedelemre fektetett Kőbánya, melynek jövedelme is ezen külvárosok egyenkinti jövedelmét felülmúlja. 6-szor. Záradékul felemlítendő még, hogy ha Kőbányán az építkezés nem is haladott a népesség növekedésének arányában, ez leginkább abban leli magyarázatát, hogy a városnak kivilágítása nincs, rendőrsége nem elegendő, iskolája az egy elemi, minden tekintetben hiányos iskolát kivéve nincs,.
