Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
383 Jövőre a kereskedő és kalmár közötti határvonal szintén meg volna tartandó s a választóképesség igazolása hasonló módon, a kalmárra nézve most már az 1871-iki adókönyv felmutatása mellett történnék. A kereskedők társakkal is bírván, ezek szintén választók, ha neveik ezen minőség kijelölésével váltótörvényszékileg bejegyezvék. A kézművesek a 10 frt. jövedelmi adón túl még iparjegyeiket kötelesek elömutatni. A jövedelmi adóra nézve kimondandó volna, hogy annak nemcsak az adókönyvben bejegyzettnek (előírtnak), hanem az 1872. évre előírt jövedelmi adó felének valósággal befizetettnek kell lennie. Az 1848. V. t.-c. 2. §-ának c. pontjára nézve: A törvény itt azt mondván ki: „hogy választójoggal bírván azok is, kik saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkinti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.“ Pesten az ezen pont alapján választási igazolványt nyerni óhajtók kötelesek voltak a pénztőkéből eredő 105 frt jövedelmet, vagy szellemi tőkéből 840 frt évi fizetésnek megfelelő adót adókönyvükkel igazolni. Budán a szellemi tőkét nem akarták a földbirtok vagy a pénztőke alá helyezni, s azon elvnél fogva is, hogy a politikai joggyakorlat a lehetőségig kiterjesztendő, választóképesnek tartottak minden állami és községi tisztviselőt,, illetve hivatalnokot. Pesten a szellemi tőke utáni jövedelmet azért állapították meg 840 írtban, mert ezáltal hitték a politikai függetlenséget megóvhatni. A tanácskozmány nézete szerint tekintettel a korábbi eljárásnál döntött elvekre, jövőre mindazon kinevezett állami vagy municipális tisztviselő vagy hivatalnok, ki 600 frt. évi rendes fizetéssel, kizárva a lakbért vagy egyéb pótlékot bír: választóképes. Az 1848: V. t.-c 2. §-ának d) pontjára nézve: A rendes tanítók választóképesek lévén, csakis a helyettes vagy segédtanítók választóképességéről lehet szó. Ezekre nézve — tekintettel arra, hogy Pestvárosa rendes hivatalnokoknak tekinti őket — kimondandó lenne, hogy a segédtanító választóképes, ha 600 frt fizetéssel bir. A d) pontban elsorolt társadalmi minősítvények oklevelekkel (diplomákkal) volnának igazolandók. Az 1848: V. t.-c. fent elősorolt követelményei az 1872: XXXVI. t.-c. 24. §-a értelmében még azzal bővíttetvén ki, hogy a választónak írni és olvasni kell tudni, tekintettel arra, hogy statisztikai adatok szerint Pesten 40.000 írni és olvasni nem tudó egyén van, másrészt pedig, valamint az egyéb választói minősítésekre, úgy a törvény ezen követelményeire nézve is, a választó igazolványt nyerni óhajtó minden egyesnél múlhatatlanul meggyőződés szerzendő arról is, vájjon az illető a törvény ezen határozottan kijelölt kellékének i& megfelel-e ?
