Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

343

hivatalnokok és szolgák állandó járandóságainak kivételével — utalványozza és megszünteti;

9. az állami adó után kivetett községi pótadókat az állami adónál tett leszállítások vagy törlesztések arányában leszállítja, illetve törleszti; egyéb községi adóbeli tartozásokat és mindennemű városi követeléseket — amennyiben a behajthatatlanság kellőleg meg van állapítva — és emiatt a behajtással megbízott közegeket felelősség nem terhelheti, törlesztés végett évnegyedenként saját véleményével a közgyűlés elé terjeszti;

10. az összes városi pénztárakat — az egyik alpolgármester elnöklete mellett két tanácsnokból, a fő- vagy alszámvevőből és egy számvevőségi hivatalnokból álló bizottmány által — évenkint egyszer rendes vizsgálat alá véteti, mely eljáráshoz a fővárosi bizottság két tagja is mindig meghívandó. Ezenfölül a pénztáraknál annyiszor, amennyiszer szükségesnek és jónak látja, az egyik alpolgármester és egy számvevőségi egyén által rovancsoló vizsgálatot (Scontrirung) tartat és a rendes vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek jelentést tesz;

11. az önkormányzat körében a kerületi elüljáróságok vagy egyes tisztviselők hatáskörébe utalt elsőfokú határozatok ellen beadott felfolyamodványokat másodfokban elintézi;

12. a fővárosi közigazgatás és önkormányzat körében önálló indítványokat és kész javaslatokat terjeszthet a közgyűlés elé.

23. §. Tanácsi ügyek elintézése. A fővárosi tanács hatáskörébe tartozó ügyek részint ülésben, részint azonkívül az ügyosztályokban, de mindig a tanács nevében intézteinek el.

Az ügyosztályok az egyes főbb közigazgatási és gazdászati ágak szerint alakíttatnak.

Minden ügyosztály élén a tanács egy tagja áll. (79. §)

24. §. A tanács szavazó tagjai. A tanácsülésekben határozó szavazata a polgármesteren kívül csak a tanács tagjainak (az alpolgármestereknek és tanácsnokoknak) van.

Érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte kívántatik.

A határozatok általános szótöbbséggel hozatnak. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén azon vélemény válik határozattá, amelyhez az elnök járult.

Az ügyosztályokhoz tartozó ügyeket az osztályvezető és a polgármester vagy helyettese egyetértőleg intézik el és a határozatért mindkettő felelős. (80. §)

Véleménykülönbség esetén az ügy a tanácsülés elébe terjesztendő.

25. §. Külön árvaügyi tanács. A polgármester vagy helyettesének jelenléte nélkül tanácsülés nem tartathatik és érvényes határozat nem hozathatik.

Az árva- és gyámügyek gyorsabb elláthatása végett azonban az egyik alpolgármester vagy tanácsnok, mint árvaszéki elnök elnöklete alatt egy külön 5 tagú tanács szerveztethetik oly módon, hogy a 4 szavazó tanácstag az ősz-