Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
323 mény, hogy Buda nem egy központ körül tömörült, mire leginkább talaja készteti. E két város ugyanis oly hosszan terül, egyes részei annyira elnyújtvák és egymástól távolesők, hogy a 3 kerület megállapítása a létező területi és közlekedési nehézségekkel teljesen igazolva van. A Terézvárost 82.600 lakosával épen e tekintélyes szám miatt kellett két egyenlő kerületre osztani. A Király-utcától balra eső részre 46.100, a jobbra eső részre 37.500 lakosnál több jutván. De az albizottság nemcsak arra ügyelt, hogy az egyes kerületekre eső nagy népesség kellően adminisztráltathassék, hanem a 9 közigazgatási kerületek meghatározásánál tekintettel volt a főváros történelmi fejlődésére és a közvélemény követelményeire is, mely az egyes városrészek polgárainál abban nyilvánul, hogy az önkormányzati igazgatás kedvezményében mindegyik városrész egyenlően részesíttessék és közigazgatási érdekei egyaránt előmozdíttassanak. Szóval az albizottság csak a fentebbi beosztás által vélte a jó és gyors adminisztráció és a közvetlen végrehajtás egyik alapfeltételét megteremteni. De amennyire óhajtása az albizottságnak az egyes kerületek közigazgatási igényeit minél fejlettebb adminisztráció által kielégíteni, ép oly élénk kívánsága, hogy Budapest egységének nagy eszméje nemcsak közigazgatási rendszerének egységesítésében nyerjen kifejezést, hanem mielőbb lakosainak vérébe menjen át és mielőbb azon új korszak alapja vettessék meg, mely közügyekben a partikularizmust véglegesen száműzi és az egyes városrészek esetleges versengését egymással, az egységes és közös fejlődés processusában összpontosítsa. Ezen szép cél előmozdítására hathatós eszközül kínálkozik az albizottság nézete szerint az: ha Budapest közigazgatási és választási kerületei — miután az albizottság jelen javaslata szerint különben is összeesnek — a városrészenkénti elnevezés helyett egyszerűen sorszámokkal jeleztetnének s a városrészenkénti elnevezés csak másodrendű jelzésül szolgálna. E szerint a közigazgatási kerületek olyan sorrendben számoztatnának, mint az fentebb a választókerületeknél jelezve van. Végre szükségesnek látja az albizottság a 34-es küldöttség becses figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben alapos kilátás van arra, miszerint az egyesített főváros új törvényhatósága rövid hónapok múlva működését megkezdheti, gondoskodni szíveskedjék, hogy a községi elüljáróságok felállítása a szükséges hivatalhelyiségek idejekorán való kibérlésének késleltetése által késedelmet ne szenvedjen. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Radocza János, Schweiger Adolf és Molnár József urak küldetnek ki. Jegyzetté: Barth László s. k., pestvárosi tollnok, mint bizotts. jegyző. Havas Ignác s. k., albizottm. elnök. Radocza János s. k., Schweiger Adolf s. k. (Harmincnégyes bizotts. iratai.) 21*
