Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

10

emberek gondolkozási irányát, szokásait, társadalmi viszonyait lényegesen megváltoztatták; eljárási rendszerünket a megváltozott viszonyokhoz kell alkalmaznunk, mit ha nem teszünk, kárt okozunk a közérdeknek, ellenkezésbe jövünk korunk jelszavával, a haladással. Hatóságunknál sok tekintetben valóságos tékozlás követtetik el az idővel s nem ritka esetben a tékozlás a város legfontosabb ügyeinek rovására történik. Remélhető, hogy a municipiumoknak törvényhozásilag foganatosítandó korszerű rendezése e bajt is gyökeresen orvoslandja, addig is azonban a törvényhatóság feladatához tartozik úgy intézkedni, hogy a folyó ügyek tárgyalásánál minden indokolatlan késedelmezés, időpazarlás mellőztessék. E tekintetben mindenekelőtt ajánlandó a tanácsi és esetleg bizottmányi ülések számának leszállítása, a jegyzőkönyvnek tanács- vagy bizottmányi ülésekben hitelesítésének végleges megszüntetése; hogy azonban ez előnyösen alkalmaztathassék, okvetlenül szükséges, hogy

3-szor. Az elintézés formája megváltoztattassék és a munkabeosztás célszerűbben rendeztessék; ennek elérésére pedig megkívántatik:

a) tüzetes körvonalozása azon tárgyaknak, melyek tanácsülésekben és azoknak, melyek azonkívül is elintézhetők ;

b) az egyéni felelősség kimondása az ülésekben és azokon kívül történt elintézésekért;

c) a jelenleg szétszórt munkaerőknek szakonkinti összpontosítása, az úgynevezett dicasterialis vagy miniszteriális ügyosztály (département) rendszer életbeléptetése.

E három pontra nézve következő intézkedések lennének indokolva:

1-ször. El kellene határozni, hogy tanácsülésekben csak az alább megnevezett ügyek tárgyaltassanak:

a) a városi vagyont és jogokat, vagy a közigazgatás fontosabb ügyeit érdeklő kormányrendeletek;

b) bizottmányi jelentések;

c) mindennemű pénzutalványozások;

d) a tanács körébe tartozó kinevezések és a hivatalos személyzet fegyelmi ügye;

e) a tanács nevében a közgyűléshez teendő előterjesztések, véleményes jelentések;

f) az engedélyezéshez kötött iparokra vonatkozó ügyek, amennyiben az előkészítő tárgyalások már megtörténtek;

g) a kapitányi hivatalok eljárásai ellen való felebbezések;

h) a fennálló törvények vagy helyhatósági szabályok áthágása miatt a tanácsot első folyamodásilag illető bíráskodás, mint p. o. az építés, ipar stb. szabályok elleni kihágások ;

i) telekfelosztások jóváhagyása;

k) árverések, szerződések helybenhagyása, amennyiben a közgyűlés hatásköréhez nem tartoznak;