Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

273 hogy a dolgot egyszerű utón és módon elintézni méltóztassék, oly organicus rendszert adván Buda-Pestnek, amely úgy az önkormányzatot, mint az állami közigazgatás közvetítését felelősség alatt tökéletesen elintézni tudja is, akarja is, kötelezve is legyen. Ajánlom a 2. osztály különvéleményét, mely így szól: „a főváros élén a polgármester áll, kit a közgyűlés hat évre választ.“ Steiger G y. Az 58. §-ra nézve a következő módosítványt ajánlom: „A főpolgármester a közgyűlés által kijelölendő három, a képviselőségre és a tanács főtisztviselőire előszabott minősítvénnyel bíró egyén közül a főváros összes választójoggal biró polgárai által, illető választókerületükben eszköz­­lendő titkos szavazás útján választatik, akinek megválasztása azonban a bel­ügyminiszter útján ő felsége a király helybenhagyása elé terjesztendő. Ha a megválasztott egyén ő felsége által meg nem erősíttetik, akkor új választás eszközlendő, melynél azonban a meg nem erősített egyén kijelölésbe nem hozathatik és meg nem választható.“ A város élére állítandó legfőbb tisztviselő választásának módja azon előzetes kérdés megoldásától függ, vájjon mily hatáskörrel kívánjuk őt felruházni és még előzetesebben azon alapeszmétől, vájjon municipális tisztviselőt kívánunk-e a város élére állítani, vagy pedig állami közeget? A központi szerkezet az állam egy közegét, a végrehajtó­hatalomnak képviselőjét kívánja a város élére állítani. Nem akarok hivatkozni arra, hogy ezen intézményt a polgárok minden rétegét képviselő belügy­miniszteri enquéte, valamint a városi hatóság folyamodványa és a népgyűlés felirata helytelennek nyilvánították, bár ez is eléggé fontos indok; szorítkozom magára a törvényjavaslat mellett fölhozott indokokra. Én ezen institúciót nemcsak fölöslegesnek, de épen az ország és a főváros érdekeire és a köz­adminisztrációra nézve határozottan hátrányosnak tartom. Nem kívánom én, hogy épen a fővárosban, hol az állam érdekei oly fontosak, az államnak ne legyen ellenőrző joga és befolyása. Nem ezen jogot és befolyást, hanem az eszközt tartom én hibásnak s helytelennek, amellyel az állam a főváros ügyeire befolyni akar. Mellőzve azt, hogy a fővárosban nem úgy, mint a megyékben, hanem minden héten, vagy minden két héten, de mindenesetre igen rövid időközben tartatik közgyűlés, időközben pedig az ügyeket nem egyéni, hanem tanácsi kormányzat viszi, vegyék figyelembe, hogy a főváros nemcsak törvényhatóság, hanem saját községi vagyonának adminisztrátora, már pedig valakire saját vagyona kezelésére nézve akarni erőszakolni egy oly közeget, melyhez az illető törvényhatóságnak bizalma nincs, mert nem ő választja, nemcsak helytelen, de igazságtalan is. Elismerem én, hogy az államnak a fővárosban oly fontos ügyei, érdekei vannak, hogy azokat fel­ügyelet, ellenőrködés nélkül hagyni nem lehet. Igaz; de a főváros különbözik minden más törvényhatóságtól egyben, abban, hogy a kormány helyben van. A főváros ügyeit ellenőrzi a sajtó, ellenőrzi az ország közvéleménye és én ennél erélyesebb, ennél hatályosabb ellenőrzést a főispáni institúció által nem vélek elérhetni. Mindezek azonban azt indokolják, hogy legfeljebb fölösleges a főispáni institúció. De vannak más okok is, t. i. közigazgatási okok, 18 Főváros egyesítése.

Next

/
Thumbnails
Contents