Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
270 Steiger Gy. A központi bizottság szövegezése szerint, mihelyt a 400 képviselőből 300 képviselő igazolva van, megalakulhat a közgyűlés, habár 100 választás még bírálat alá sem vétetett. Ily igazságtalanságot — tovább megyek — ily képtelenséget nem akarhat sem a központi bizottság, sem a törvényhozás és én azért a kisebbség különvéleménye mellett szavazok. A ház az 55. §-ra nézve a 2. osztály különvéleményét fogadja el. November 30. Az 56. § a IV. fejezet tárgyalásáig függőben hagyatik. Tavaszi E. Az 57. § 3. kikezdését így óhajtanám szerkesztetni: „A polgármester a közgyűlés határnapját, a felveendő tárgyak sorozatát 24 órával a gyűlés előtt stb.“ „a 8 nappal illetőleg“ kimaradván. A fővárosban minden héten okvetlenül kell közgyűlést tartani, tehát akárhányszor nincs 8 nap az egyik közgyűléstől a másikig. Molnár Gy. Nem fogadhatom el Tavaszi módosítványát. Hiszen a dolog természete hozza magával, hogy akárhányszor fog rendkívüli közgyűlésnek szüksége fölmerülni; de azt megállapítani, hogy minden nagyfontosságú közgyűlés tárgyai csak 24 órával előbb hirdettessenek ki, lehetetlen, mert a közgyűlés leendő tagjainak tudniok kell, melyek azon tárgyak, amelyek a közgyűlésen előfordulnak és nagyobb fontosságú tárgyakra mindenesetre elő kell készülniük, 24 óra alatt pedig előkészülniök lehetetlen. Az 57. § a központi bizottság szerkezetében fogadtatik el. Az 58. § függőben hagyatik. V i d 1 i c z k a y I. Az 59. § 2. sorában az mondatik, hogy: „az önkormányzat ügyeinek tárgyalását a tanács készíti.“ Ez grammatikailag is hibás. Helyette a következő szerkezetet ajánlom: „A fentebbi § a) és k) pontjaiban elősorolt s általában az önkormányzat fontosabb ügyeinek tárgyalási előmunkálatait a tanács készíti s azokat a közgyűlésen ugyanaz terjeszti elő.“ (Helyeslés.) Az 59. § Vidliczkay módosításával, a 61., 62. és 63. § a központi b. szerkezetében fogadtatik el. Matolay E. A 64. § utolsó sorában e szót „későbbi“ ezen szóval kérem felcseréltetni „rendes“, mert a különbséget én nem abban találom, hogy először rögtön és azután ismét másodszor megtoroltassék; mert akkor kétszeresen büntettetnék az illető; hanem abban, hogy az, aki a tanácskozás méltóságát megsérti, bírsággal rovassák meg, a másik büntetés pedig a rendes bűnvádi eljárás útján szabassék ki. A 64. § Matolay módosítványával, a 65. § a közp. b. szerkezetében fogadtatik el. Steiger Gy. A 66. § célja nem lehet más, mint az, hogy azon tisztviselők, akiknek szavazati jog adatik, továbbá a tanács tagjai akkor ne
