Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
263 sokkal nagyobb mértékben a nagyobb vagyonnal rendelkező üzletembereknek körében, akiket önök a virilizmus útján a főváros ügyeinek elintézésére befolyással akarnak felruházni, mintsem a közép és alsó rétegekben, melyek itt születtek, itt élnek és itt akarnak meghalni. (Igaz balfelől.) Azt is mondják, hogy hisz nem teremt kasztot ezen intézmény, mert mindenki belejuthat De ép így lehet mondani, hogy a nemesség nem teremtett kasztot; meg volt a módja abba is belejutni, hajdan érdem áltat újabb időben pedig igen csekély kis költségen. Pártolom a különvéleményt. Lázár A. Azt kívánja, hogy a virilis intézmény teljes mellőzésével közvetlenül, szabadon választassák Buda-Pest képviselőtestülete. Schwartz Gy. A következő módosítványt nyújtja be: „A képviselőtestület tagjainak felét, a megfelelő számú póttagokkal együtt a választó polgárok választják, másik felét pedig azon választó polgárok választják, kik vagy országos képviselők, felsőházi tagok, a m. t. akadémia tagjai, budapesti iskolatanács, iskolaszékek, ipar-, kereskedelmi kamara tagjai; vagy tudorok vagy okleveles ügyvédek, orvosok, mérnökök, építészek, valamely fensőbb gazdasági tanintézeti okleveles vagy nyilvános tanárok, vagy községi elemi tanítók.“ Tavaszi E. Egyenesen kimondom, hogy azon választási mód, melyet a központi bizottság előterjesztett, Pestvárosának nagy részét, mondhatnám túlnyomó részét kifogja elégíteni. (Helyeslés jobbfelől.) Merem állítani, hogy majdnem két éve lesz, midőn én úgyszólván könyörögtem, hogy ezen módozat hozassák be s teljesen megnyugodtak benne; annálfogva tiszta szívvel mondhatom, be fogják érni ezen választási móddal most is, minélfogva én a központi bizottság javaslatára szavazok. (Éljenzés jobbfelől.) M á 11 y u s A. Nem tagadhatom meg magamtól, hogy azon meggyőződésemnek kifejezést adjak, hogy nem a főváros benső életéből merített szükségnek megfelelő indokok vezérlik a többséget, — vajha ne lenne azzá — abban, hogy ez intézményt mintegy ráerőszakolja a fővárosra, hanem azon konzequenciának szüksége, melyre ráutalt legelső szónoklatában a központi bizottság előadója, midőn, azt gondolván, röviden végezheti feladatát, azt mondotta, hogy a központi bizottság leginkább azért fogadta el ezen intézményt Pestvárosára nézve, mert összhangzásba akarta hozni a szóban forgó törvényjavaslatot a törvényhatósági törvénnyel; ahelyett, hogy kellően, alaposan, Pestvárosának viszonyaira helyesen alkalmazva bizonyította volna be annak szükséges voltát, hogy ezen intézmény a fővárosban életbe léptethessék. Ez az intézmény a fővárosban a magyar kultúrának határozott ellensége. Akik ezt nem érzik, azok nem ismerik a főváros viszonyait. Ide nem elég polikai tekintéllyel bírni, nem elég teóriában és tudományokban bővelkedni; ki ilyen, a fővárosra nézve döntő fontosságú törvény alakításába nyugodt lelkiismerettel akar befolyni, annak a főváros viszonyait teljesen, behatólag és minden részletében ismernie kell. (Élénk helyeslés balfelől.) Sajnos, de úgy látom, hogy a ház nagy része a viszonyokat, úgy mint ismernie kellene, nem ismeri. Ha életbe
