Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

260

akartak intézkedni. (Helyeslés balfelől.) Csak mi tegyük azon anomáliát, hogy erősítsük az erőset? (Helyeslés balfelől.) Ezeknél fogva kijelentem, hogy valamint nem fogadtam el a virilis szavazat intézményét azon nyers formában, melyben létesítve van a megyékben és városokban, nem fogadhatom el azon alakban sem, melyben a fővárosra nézve indítványoztatik; mert nem látok ezáltal biztos alapot arra, hogy a közigazgatásnak használunk; puszta valószínűség alapján pedig fel nem adom a jogegyenlőséget és nem engedem azt megszoríttatni. Podmaniczky módosítványára azt jegyzem meg, hogy ha választanom kellene a központi bizottság szövegezése és e javaslat közt, okvetlenül ezt választanám, mert ez egészséges gondolat, de nézetem szerint nincs eléggé átdolgozva és nincs eléggé keresztül víve.

A virilis szavazatnak az a nagy hibája, hogy egy osztálynak ad jogot, az érdekképviselet ellenben minden osztálynak. Kénytelen vagyok azonban kijelenteni, hogy önmagában véve ezt sem. pártolom, csak az esetben fogadnám el, ha a kettő közt kellene választani^Végül még csak afölötti sajnálatomnak akarok kifejezést adni, hogy Horn fölvetette ama kérdést, mi történik majd akkor, ha a választók nem akarnak a virilisek közül választani. Én azt tartom, hogy a törvényeknek engedelmeskedni kell és a házban nem kell lendületet adni arra már jelenleg is, hogy a hozandó törvény iránt engedelmetlenség mutatkozzék. (Élénk helyeslés jobbfelől.)

Irányi D. Emlékeztetem a belügyminisztert, hogy nem egyedül azért támadtak meg a múlt orsz. gyűlésen a virilis intézményt, mivel attól tartottunk, hogy osztálygyűlöletet fog támasztani, hanem azért is, mert mi azt a jogegyenlőséggel ellenkezőnek tartottuk, azon jogegyenlőséggel, mely a mai kor követelménye és mely az 1848-iki törvényeknek alapját képezi. És hozzájárul még az észjogból vagy a bölcseleti jogból vont azon argumentum, hogy mi senkit, valamint születésénél fogva, úgy vagyonánál fogva sem hiszünk feljogosítva arra, hogy mások érdekei, mások vagyona felett intézkedjék.

Ha mindamellett — amit nem óhajtok — a közp. b. szerkezete fogadtatnék el, a szavazatlapokra nézve egy módosítványt terjesztek be, mely szerint a 2. bekezdés után tétessék: „Ezen, valamint általában minden választásnál használt szavazati lapok fehér papírból és minden külső ismertető jegy nélkül valók legyenek.“ Ezen módosítást azért tartom szükségesnek, mert ha a szavazati jegyek a pártok szerint különböző színűek lesznek vagy más ismertető jeleket viselnek magukon, a törvényhozó célja: a titkos szavazás meg lesz hiúsítva.

Pulszky Ágoston: Irányi az észjogból következtetve, azt mondta, hogy ő a virilis intézmény ellen kénytelen nyilatkozni, mivel nem ismerheti el, hogy valaki születésénél vagy vagyonánál fogva fel van jogosítva mások érdekei felett intézkedni. A jelen kérdést illetőleg elismerem, hogy születésénél fogva erre senki sincs jogosítva, de ezt a vagyonra nézve nem ismerhetem el. Senkinek sem áll ugyanis hatalmában azt kizárni, hogy bárki mások