Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
250 szerkezetében, mind egyéneiben. Azzal nem fog javulni, ha a kormány veszi át. Ami pedig a rendőrség támogatását illeti a közönség által, erre csak akkor számíthatni, ha az egész polgárság leikébe átmegy azon tudat, hogy a rendőrségnek nincsen más feladata, mint az, hogy a polgárságnak vagyon- és személybátorsága felett őrködjék, s ne elegyedjék soha semmi körülmények közt semmiféle politikai mozgalomba. (Helyeslés balfelől.) Pártolom Váradyt. P u 1 s z k y Á. Nálunk sok tekintetben hiányzanak azon tulajdonok, amelyek az önkormányzat vitelére és a szabadság bővebb kiterjesztésére szükségesek, és épen ezen ok szól inkább amellett, hogy itt centralizáció kell. Itt azonban már eltérek Steigertől és azt hiszem, hogy épen a központi bizottság szövegezése szerint az önkormányzat és az állami érdekek között e tekintetben semmi ellentétnek nincs helye. Itt nem lehet szó az önkormányzat megszorításáról, mert csupán a végrehajtás vétetik el a várostól, míg a szabályalkotás joga a helyirendőrséget illetőleg teljesen a fővárosi hatóságnak tartatik fenn. Felfogásom szerint azon kérdés, vájjon az állami rendőrség általában behozassék-e, nem egészen identicus azon kérdéssel, vájjon a fővárosban létesíttessék-e állami rendőrség. A főváros viszonyai mindenesetre kivételesek. Ha vannak állami érdekek, amelyeket a rendőrségnek a megyékben is meg kell óvni, erre nézve a törvény intézkedett is bizonyos pontig, midőn a rendőrség kinevezési jogát a megyékben a főispánok kezébe adta. A fővárosban sokkal nagyobb az állam érdeke, mint a megyékben, ennélfogva nagyobbnak kell lenni azon hatalomnak is, a melyet a kivitelre nézve az állam bír. Madarász I. Irányi módosítványa mellett szól. A ház a 21. és 22. §§-okat a központi bizottság szerkezetében fogadja el. Havas S. a belügyin, képviselője: Engedelmet kérek arra, hogy a 21. és 22. §§-ra visszatérjek. Elfogadtatván az, hogy a fővárosi rendőrség államivá változtassék át, a kormány ezt nem teheti anélkül, hogy egyúttal a fővárosban rendőri célokra jelenleg használt épületek és mindennemű felszerelvények a belügyminiszter, illetőleg az államnak birtokába át ne menjenek. (Zaj. Ellenmondás.) Azt indítványozom tehát, hogy a 21. § utolsóelőtti kikezdése után a következő szavak tétessenek: „A fővárosban rendőrségi célokra szolgáló épületek és mindennemű felszerelvények a belügyminisztérium rendelkezése alá bocsáttatnak.“ Tavaszi E. A 21. §-t a ház már elfogadta, abban a városnak minden kötelezettsége ki van mondva, egyebet követelni nem lehet. (Helyeslés.) Hoffmann P. 1872. év végéig az elfogadott §§ értelménél fogva a rendőrség a ma elfoglalt helyiségek birtokában fog maradni, hanem az a kérdés: képes-e a kormány az 1873. év elejére épületeket előteremteni? E kérdés most pendíttetett meg, erre vonatkozólag a ház nem határozhat; én tehát e javaslatot most nem fogadhatom el. De amennyiben a kormánynak erre nézve előterjesztései lennének, tegye meg azokat későbben. Most, miután a 20. és 21. §§ már elfogadtattak, nem tartom idején a szövegbe toldalékot tenni. (Helyeslés.)
